ALEXOV LYUBOMIR
ALEXOV LYUBOMIR
ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Poštovani Predsedniče! Poštovana Skupštino! U ime Narodnosnog odbora Parlamenta nastavljam obraz-lo-ženje potrebe povišice budžeta za narodnosne svrhe.
Folytatnám magyarul. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottság által felkért szószólóként és a Ritter kollégám által már összefoglalt gondolatmenetet folytatva magam is szeretném tovább indokolni a tavalyi évhez viszonyítottan a nemzetiségek számára juttatandó költségvetési tételek emelésének szükségességét, az önkormányzati rendszer, a civil szerveződések, a köznevelési támogatások mellett a nemzetiségi kultúra, az önmegvalósítás, az identitásőrzés fontos szegmensének szerepét.
A nemzetiségi önkormányzatok, a civil szféra munkájában a kultúraápolás, a hagyományőrző tevékenység napi szinten van jelen. Ez megjelenik az amatőr színjátszásban, a népzenei, ének- és néptáncegyüttesek munkájában, a népdalokat gyűjtő, feldolgozó kórusmunkában. A nemzetiségi kulturális élet rendkívül sokszínű, érdekes és értékes, amely felbecsülhetetlen kincsnek számít.
(13.50)
A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott kulturális intézményhálózat folyamatosan fejlődik, amelynek jövőbeni továbbélése nemcsak a hazai nemzetiségek, hanem a többségi magyar társadalom számára is értéket jelent. A mai modern korban megjelenő virtuális világban, ahol a közösségi oldalak, a média meghatározó szerepet játszik, egyben sajnálatos módon uniformizálja is az embereket, különös figyelmet és gondosságot kell fordítani a nemzeti és nemzetiségi kultúra megőrzésére, hiszen a globalizációs folyamatok következtében ez a terület tűnik el a leggyorsabban. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi lakosságnak a mé-dia-megjelenés nem megfelelő volta, egyes területeken kifejezett hiánya okozhat napi szinten is sérelmeket.
A nemzetiségi érdekek további generációkra történő átörökítésének feltétele a XXI. század technikai lehetőségeinek alkalmazása is. A nemzetiségi élet feltárását biztosító kutatómunka anyagi forrás biztosítása nélkül lehetetlen, ennek hiánya pedig a régmúlt értékeinek elvesztését eredményezi.
Álláspontunk szerint támogatni szükséges a kultúra különböző szegmenseiben működő szervezeteket, alkotóműhelyeket, mivel munkájukkal nagymértékben lassítják a napi szinten jelen lévő értékvesztést, de ugyanúgy támogatni kell mindazon munkákat, amelyek dokumentálják, rögzítik, bemutatják a magyarországi kulturális élet és ezen belül a nemzetiségi kultúrák sokszínűségét.
Erre tekintettel emelem ki a nemzetiségek kulturális alkotó, kutató és művészeti tevékenységének támogatását, többek között és példaként a dokumentumfilm-készítés, filmbemutatás, nemzetiségi színházi fesztiválok támogatását, valamint a nemzetiségi tudományos kutatóintézetek nyelvi, népi, történelmi hagyomány ápolására irányuló projektjei támogatásának fontosságát.
A nemzetiségi hovatartozás megőrzését az anyanyelv és kultúra ápolása, az önkormányzati autonómián túl leginkább a művészeti, alkotó és hagyományápoló tevékenység szolgálja, amelynek szerves részét képezi a magas színvonalon végzett kutatómunka is. Ezek a széles magyar társadalom számára a nemzetiségek ezen áldozatos hagyományőrző tevékenységének gyakorlása által lesznek láthatóak.
Magyarországon, mint azt kollégámtól is hallották, a nemzetiségek támogatásában a 2015. év óta a jelentős és kiemelkedő változás következett be. 2002 és 2014 között a nemzetiségek számára juttatott központi költségvetési támogatás változatlan nagyságrendben alulfinanszírozott volt. A 12 éven át nyújtott forrásösszeg alacsony volta miatt a nemzetiségi joggyakorlásban méltatlan hátrányt okozott. A forráshiány miatt az önkormányzati autonómia, a nemzetiségi lét megtartása, megőrzése érdekében végzett tevékenység számos esetben nehézségekbe ütközött.
A nemzetiségi szószólói intézmény létrehozása jelentőségteljes áttörést jelentett a magyarországi nemzetiségi életben. Az Országgyűlésben folytatott munka eredményeként a politikai pártok egyetértéssel álltak azon törekvéshez, hogy a nemzetiségek számára juttatott központi költségvetési támogatást 2015. évben már a tényleges és megalapozott igényekhez kell igazítani annak érdekében, hogy Magyarország számára többletértéket nyújtó nemzetiségi élet a jövőben biztosított legyen.
Ezen irányelv a 2016. évi központi költségvetés megalkotása és elfogadása során is megmutatkozott. A biztosított anyagi forrás kiszámíthatóvá tette a nemzetiségi önkormányzatok számára jutatott működési és feladatalapú támogatást, ezáltal az önkormányzati autonómia gyakorlását elősegítette. A hazai nemzetiségek által fenntartott intézmények működési finanszírozása javult a korábbiakhoz képest, valamint a nemzetiségi civil élet területén jelentkező önazonosság-kifejezés, hagyományápolás, nyelvi értékek megőrzése is a sokéves hanyatlás után fejlődésnek indulhatott.
A Magyar Országgyűlés nemzetiségeket érintő költségvetésitörvény-alkotó munkássága példamutató és egyben példaértékű, amelyet a nemzetiségek anyaországai is elismeréssel méltatnak.
A 2015. év óta elért forrásemelés abszolút hiánypótló rendelkezésnek bizonyult, ezzel azonban a szükségpótló folyamat korántsem ért véget. A magyarországi nemzetiségek számára juttatott 2016. évi költségvetési forrás az elmúlt évek súlyos lemaradásait volt hivatott pótolni, azonban a tényleges és áttörő fellendüléshez a 2017. évi költségvetésben tervezett többletforrás nélkülözhetetlen.
Magyarország 2017. évi központi költségvetésében szükségesnek tartom az említett kulturális támogatásokat. A nemzetiségek hagyományaikon, kultúrájukon keresztül tudnak bemutatkozni, ezen tevékenységek gyakorlásával tudják önazonosságukat megélni és megmutatni. Megemlítem, hogy például a dokumentumfilm-gyártás alkotómunkája feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a múlt és jelen értékeit, eseményeit a jövőben is láthatóvá tegyük. Ezen a területen késlekedést nem tűrően kell cselekedni. Nap mint nap tűnnek el olyan értékek, amelyek dokumentálása, filmre, illetve színpadra vitelének hiánya a jövőben értékvesztést okoz. A filmgyártás területén az új alkotások készítésének hiánya mellett gondot okoz az is, hogy a korábbi filmes munkák archiválása forráshiány miatt nem biztosított.
A nemzetiségi élet feltárását biztosító kutatómunka anyagi forrás biztosítása nélkül szintén ellehetetlenülne, ennek hiánya pedig a régmúlt értékek elvesztését eredményezi.
A magyarországi nemzetiségek kulturális közösségszervezésében a nemzetiségi színjátszás is meghatározó szerepet játszik, amelynek kellő szintű anyagi forrással történő ellátása össznemzetiségi érdek.
Az intézményi működés alapfeltétele a tervezhetőség, így fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a finanszírozás már az év elején ütemezetten kezdődjön annak érdekében, hogy az év első negyedéve se legyen pénzügyileg kiegyenlítetlen. A jól tervezett intézményi működtetés nélkülözhetetlen feltétele a kiszámíthatóság, amelynek természetes velejárója a források határidőben történő rendelkezésre állása. A költségvetési év előirányzatainak stabilitása meghatározza az intézmény egész éves biztonságos működését.
A nemzetiségi színházi fesztivál újjáélesztése a nemzetiségi alkotóművészetben kiemelkedően fontos kérdés. Ezen rendezvény nemcsak a hazai nemzetiségek, hanem a többségi magyar társadalom érdeklődésére is számot tart, ezenfelül az anyaországi kapcsolatokat is erősíti, amely művészeti, kulturális téren kiemelkedő jelentőséggel bír.
Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvény megalkotása során a magyarországi nemzetiségek érdekeit is szem előtt fogják tartani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
