BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A szociális ágazat, illetőleg a családi támogatások kérdése több hozzászólásban is fölmerült, ezért néhány, ha úgy tetszik, szemléletbeli különbségre és a kormány filozófiája szerint előrelépést jelentő folyamatokra hívnám fel a figyelmet.
Korózs Lajos képviselő úr, illetőleg korábban a Szocialista Párt képviselői a szociális kiadásokat mindig abból a szemszögből nézték, hogy GDP-arányosan hogyan alakul ezen kiadások területe. És aszerint értékelték, és ha jól értettem, Korózs Lajos képviselő úr értékelte a ’17. évi költségvetést, hogy GDP-arányosan a szociális jellegű kiadások növekednek-e vagy sem.
Én azt gondolom, hogy egy más jellegű szemléletbeli megközelítést érdemes követni. Mi lehet egy kormánynak bárhol Európában vagy bárhol a világon a célja? Az, hogy a foglalkoztatás bővítésével és mellette egy szociális ellátórendszer fenntartásával a lakosságnak minél nagyobb aránya normális életszínvonalon éljen, és minél kevesebben szoruljanak rá segélyre. Ilyen megközelítésből nézve - ismétlem - én értéknek tartom azt, hogy a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest ma sokkal több ember tud dolgozni, és minden kimutatás szerint, aki dolgozik, annak van esélye fölemelkedésre, annak van esélye arra, hogy az életvitele javuljon, jövedelmei növekedjenek.
Megfordítva ezt a kérdést, ha a Korózs képviselő úr által említett folyamatokat néznénk, akkor Görögország és néhány más mediterrán ország a legjobb úton lenne, hiszen a GDP-je zuhan, a munkanélküliség növekszik, a szociális jellegű kiadások GDP-arányosan növekednek. Azt gondolom, azt célszerű leszögezni, hogy nem ez a cél.
Ezek után nézzük meg, hogy a szociális területen 2017-ben milyen változások vannak. Ahol abszolút összegű kiadáscsökkenést lát a képviselő úr, az abból fakad, hogy az érintettek létszáma csökken. Olyat nem tudunk találni az önök előtt lévő 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban, olyan elemet nem tudunk találni, ahol konkrét ellátáscsökkenés történne meg. Egyetlenegy ilyet sem lehet mondani. Ellentétben Korózs Lajos képviselő úr két olyan ellátást is mondott, ahol az ellátások összege növekszik: az időskorúak járuléka vagy a legszegényebb családok-ban élő gyermekek támogatásának növelése.
Ismétlem: a 2017. évi költségvetés nominális csökkentést egyetlenegy ágazatnál sem tartalmaz, egyetlenegy ellátásnál sem tartalmaz. Növelést épp tartalmaz, tehát szociális területen is vannak olyan ellátások, amelyek növekednek, és ismétlem: azzal számolhatunk, hogy a foglalkoztatottak száma 2017-ben is növekedni fog.
A nyugdíjak ügye. Először is célszerű ismét elmondani azon jogszabályi előírást, amelynek értelmében a nyugdíjak reálértéküket meg kell hogy őrizzék. Ez egy 2010 utáni jogszabály, Alaptörvény-ből fakadó kötelezettség, és tudjuk azt, hogy korábban ilyen szabály nem létezett. Volt, amikor a nyugdíjak reálértéke csökkent. 2010 után ilyen folyamatot nem látunk. 2010 óta a nyugdíjak vagy megőrizték reálértéküket, vagy növekedett a reálértékük. Megint nézzük meg a tényszerű számokat! A növekedések értéke az elmúlt években nagyobb volt, mint az infláció értéke.
Az idei évre 0,4 százalékos inflációt várunk. A nyugdíjemelések mértéke, ha jól emlékszem, 1,6 százalékos volt. A tavalyi évben mínusz 0,1 százalék volt az infláció mértéke, az ezt megelőző évben szintén, és értelemszerűen ennél jóval nagyobb pozitív számú nyugdíjemelés valósult meg.
Ezen emeléseknek köszönhetően a nyugdíjak reál-értéke olyan mértékben nőtt, hogy 2010 után az említett 13. havi nyugdíj ténylegesen visszaépült a nyugdíjrendszerbe. Úgyhogy ezekkel a tényekkel a hátunk mögött érdemes értékelni a 2017. évi nyugdíj-növelési javaslatot.
Tisztelettel kérek minden képviselőt, hogy ne csak azt mondják el, hogy az Alaptörvény és az ennek a szellemében készült költségvetési törvény minimum biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését, ne csak azt mondják el, hogy ha esetleg az infláció nagyobb lesz, akkor a törvény erejénél fogva az év végén kiegészítő emelés fog megvalósulni, hanem azt is mondják el, hogy igen, a nyugdíjasok fogyasztói kosarában azok a közüzemi díjak, amelyek a rezsicsökkentés értelmében mérséklődtek (Bangóné Borbély Ildikó: A nyugdíjasokat kell megkérdezni.), nem emelkedtek, mérséklődtek, azok az alapvető élelmiszerek, amelyek fogyasztása a nyugdíjasok fogyasztói kosarában nagyobb súlyt képvisel, mint egy átlagos család fogyasztói kosarában, ezen alapvető élelmiszerek áfája, a nyers tej, a tojás, illetőleg a baromfi tekintetében 2017-től 5 százalékra csökken. (Gúr Nándor: Nyers tej! Nyers tej! Tudod, hány százalék?)
Mindezeket figyelembe véve azt gondolom, hogy a nyugdíjasok felé is méltó intézkedéseket, vállalható intézkedéseket tartalmaz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat.
A szociális területen még egy dolgot szeretnék megemlíteni, ez pedig a szociális dolgozók bér-kérdése.
Emlékezhetünk arra, hogy az elmúlt években bérpótlékokkal, két bérpótlékkal (Bangóné Borbély Ildikó: De az nem az alapbér, államtitkár úr! Bérpótlék, és nem alapbér!) pluszforrás jutott a szociális területen dolgozóknak, és a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat is számol azzal, hogy további béremelésre kerülhet sor a szociális ágazatnál. (Bangóné Borbély Ildikó: És mikor kapja meg az alapbérében a béremelést, és nem bérpótlékban?)
(18.00)
A szociális területhez értjük sokszor a bölcsődei dolgozókat is (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), és engedjék meg, hogy ezzel áttérjek a Novák Előd képviselő úr által említett családpolitikai jellegű intézkedésekre. Ha a bért mondom, akkor először is rögzítenünk kell, hogy a bölcsődei felsőfokú végzettségű dolgozók a pedagóguséletpályamodell részét képezik (Bangóné Borbély Ildikó: És hány százaléka ez a bölcsődei dolgozóknak, államtitkár úr?), így náluk a pedagógusbéremelések szerinti többlet-béremelések megjelentek, és értelemszerűen 2017-ben is számolunk azzal, hogy szeptemberben náluk is béremelés fog megvalósulni. Új intézkedésként a bölcsődei középfokú végzettségű dolgozóknál is (Közbeszólások az MSZP soraiból.) számolunk további pluszbérjuttatással, ennek a fedezetét a már sokszor emlegetett céltartalékok között látjuk. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Tehát - ismétlem - a felsőfokú végzettségű… (Bangóné Borbély Ildikó: Talán a játékadót át kellene gondolni, államtitkár úr! - Az elnök csenget. - Gúr Nándor: Jól beszél a Bangóné! - Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) …a felsőfokú végzettségű dolgozók után a középfokú végzettségűeknél is számolunk béremeléssel.
De az alapkérdés, azt gondolom, családpolitikai kérdésben az, hogy az a gyökeres változás, amit Novák Előd képviselő úr említett, az tetten érhető-e 2010 után vagy sem. Megint elismételném azt, hogy 2010 és 2011 olyan évek voltak, amikor az európai gazdasági környezet, a magyar gazdasági környezet, az államháztartási környezet azt eredményezte, hogy minden ajánlás a bevételek radikális növelésére, a kiadások radikális csökkentésére irányult. Ebben a környezetben mert egy igen merészet lépni a kormányzat, illetőleg mert merészet lépni az Országgyűlés azzal, hogy egy olyan családtámogatási rendszert fogadott el, egy olyan adókedvezmény-rendszert fogadott el, amelynek az értelmében 2017-ben már több mint 270 milliárd forint marad a családoknál. (Bangóné Borbély Ildikó: És ki tudja igénybe venni?) Mi ez, hogyha nem radikális változás?
Én egyetértek a képviselő úrral abban (Bangóné Borbély Ildikó: A radikális meg a jó nem ugyanaz!), hogy továbbra is kulcsfontosságú kérdés a demográfiai fordulat elérése és a már látott kedvező folyamatok felerősítése, egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az ország előtt álló egyik legnagyobb kihívás a népesedési fordulat tartóssá tétele, annak az elérése, hogy minél több gyermek szülessen, ebben a célban tehát nincsen vita közöttünk. Az eszközökben lehet vita. Az én állításom az, hogy a kormány a képviselő úr által is fontosnak tartott jelentős fordulatot végrehajtotta, számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek, éppen ezért tartalmazza a jövő évi költségvetés is azt, hogy a kétgyermekesek kedvezménye növekedni fog. Fontos tehát az első gyermekek megszületése is, azt gondolom viszont, további ösztönzőket érdemes adni annak érdekében, hogy a második és harmadik gyermekek megszülessenek.
Az adóintézkedések mellett - csak a teljesség kedvéért - meg kell említsem a gyes, gyed extra bevezetését, meg kell említsem azt, hogy bölcsődefejlesztésre uniós forrásokból most meghirdetett módon több mint 100 milliárd forintot fordít az állam. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Meg kell említsem azt, hogy jogszabály-módosítás következtében azon településeken, ahol a szülők kérik bölcsőde nyitását, illetőleg a meghatározott számot eléri a bölcsődés korú gyermekek száma, ott bölcsődét kell nyitni. Vagy említhetném azt, hogy a 2010 után kormányzó pártok állították vissza azt, hogy az anyák három évig otthon lehessenek a gyermekeikkel. Azt gondolom tehát, hogy számos intézkedést tartalmaz a népesedési fordulat elérése, az elért eredmények felerősítése érdekében a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat is (Bangóné Borbély Ildikó: A népesedési fordulat nem jött be, államtitkár úr, mégsem!), ezért merem jó szívvel támogatásra ajánlani az önök előtt lévő dokumentumot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
