FIRTL MÁTYÁS
FIRTL MÁTYÁS
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. évi költségvetési tervezetről kijelenthetjük, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése. Ennek a megállapításnak azért van súlya, mert érdemes felidéznünk azt, amit egy évvel ezelőtt a 2016-os költségvetésről állítottunk.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
2016 az adócsökkentés éve lesz, állítottuk egy évvel ezelőtt, mint ahogy azt is, hogy a magyar családok ismét előrébb léphetnek. Igen, tisztelt képviselőtársaim, 2016 az adócsökkentés, az otthonteremtés és a családtámogatás költségvetéseként működött. 2017-re pedig, folytatva Magyarország megerősítését, újból egy, az adócsökkentést, az otthonteremtést támogató költségvetést nyújtott be a kormány. A folytonosságnak ez a ténye is hitelesíti azt az utat, amit Magyarország választott.
(13.00)
Azt, hogy helyes úton járunk akkor, amikor az otthonteremtés, a családok támogatása gazdaságpolitikai útját választottuk a magyar emberek nagy többségének felhatalmazásával. Ez biztonságot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent a családoknak, a gazdasági élet szereplőinek, munkavállalóknak, a településeknek, az önkormányzatoknak, a gazdaság, a társadalom csaknem minden területén és minden szegmensben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egymást követő költségvetések folyamatosságáról szólva mindenképpen arra is ki kell térnünk, hogy a költségvetésben rögzített gazdasági-pénzügyi folyamatok kiindulópontja az a 2010-es esztendő volt, amikor Magyarország gyakorlatilag csődben volt. Csak emlékeztetem tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a baloldali kormányok által felvett 14 milliárd dollárnyi IMF-hitelt a hivatalba lépett Orbán-kormánynak kellett kezelni, mint ahogy a katasztrófával fenyegető GDP-adatokat, a jövedelmi adatokat, az égbe szökő rezsiárakat, a foglalkoztatottság elkeserítő adatait is úgy, hogy a magyar gazdaság minden szegmensében az összeomlás szélén állt.
Ezért az említett biztonságot és kiszámíthatóságot, tervezhetőséget nyújtó, 2010-ben elindított és következetesen véghez vitt, pozitív fordulatot biztosító gazdaságpolitikánk, annak az így kijelölt elmozdulási iránya is mutatja, hogy a kormány gazdaságpolitikájának nemcsak az a fő célja, hogy elsősorban a közjót, a családokat, az otthonteremtést és az embereket szolgálja, hanem immár az eredményességet is. Ennek az eredményességnek következtében folytatható az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetési politikája ’17-ben is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mögöttünk álló időszak eredményében, abban a tényben, hogy növekvő pályára állhatott a gazdaság, hogy az államadósság elleni küzdelmünk eredményes volt, hogy visszafizettük az IMF-hitelt, hogy a magyar reformok működnek és a magyar út sikeres, meggyőződésem, hogy az elvek, az értékrendek érvényesülése, a gyakorlatba való átültetése nagy arányban benne van Magyarország 2010 óta elért eredményeiben.
Tisztelt Ház! A keresztény világszemlélet igenli a gazdaság alapkategóriáit, jónak tartja a magántulajdont, a profitot, a kamatot, az anyagi jólét ugyanakkor sajátos megvilágításba, összefüggésbe helyezi azt, olyan szemléletben, ami az embert, az értékeket, az emberi kiteljesedést állítja középpontba, az erkölcsi szempontok figyelembevételével. Ez a megközelítés közelebb viszi az embert a jelen problémáinak tisztázásához és megoldásához, egy emberileg, közösségileg, szociális szempontból és környezetileg fenntarthatóbb világ építéséhez. XXIII. János pápa, elődeit, továbbá Arisztotelészt és Aquinói Szent Tamást követve kijelenti: a gazdaságpolitika, a pénzügyek valójában eszközök más, az erkölcs által keretezett célok eléréséhez, s mint ilyenek jelentenek értéket, az anyagi jólét a valóságos értékek közé sorolandó.
A gazdasági tényezők nem önmagukban célok, hanem mint eszközök elősegítik más értékek létrejöttét, végső soron a közjót, vagyis az embert, annak kiteljesedését szolgálják. Ha most ebből a szempontból vizsgáljuk a ’17-es költségvetésünket, akkor kijelenthetjük, hogy eszmeiségében, eszközeiben egyaránt a stabil pénzügyi hátteret és kiszámítható jogrendet feltételező, a gyakorlatban is megvalósítható költségvetés. A felsorolt értékalapú elveknek szerez érvényt. Ez a folyamatos fejlődés garanciáját jelenti az országnak, az embereknek és a családoknak, és azt, hogy mindenki a saját területén előbbre léphet újból.
Tisztelt Ház! A ’17. évi költségvetésnek a közjót, a felemelkedést szolgáló alapfunkcióját, értékalapúságát még egy fontos törvénybeli megfelelőség is biztosítja, amit a KDNP részéről szükségesnek tartok hangsúlyozni. Az értékalapúság meghatározó ismérve az a tény, hogy Alaptörvényünk minden törvényünk alapja, így a költségvetési törvénynek is. Ezért azok az elvek és az az eszmeiség, továbbá az a gyakorlat, amit az Alaptörvény meghatároz, visszaköszön a költségvetési törvény számaiban és hatásaiban egyaránt. Ezt azért is tartom fontosnak megemlíteni, mert a napokban emlékeztünk meg Alaptörvényünk elfogadásának ötéves évfordulójáról, így az említett, 2010 óta tartó töretlen folyamatosság egyik meghatározó eleme mindaz, ami az Alaptörvényben rögzített eszme és cél.
Hogy jön ide ez a költségvetési vitába? - kérdezhetik. Úgy, hogy az Alaptörvény hosszú távlatokat lát és jelöl ki a magyarságnak, céljai megvalósításának eszmei alapjait, de ez az az út, ami az évenkénti költségvetések mérföldkövei által jelzett, mert az évenkénti költségvetések azok, amelyek lépésenként visznek előre, visznek előbbre. Másodsorban a jelenlegi zilált állapotú, gyakorlatilag megszállással fenyegetett Európa számára éppen a keresztény értékrend alapján való működtetés biztosítaná azt a megerősödést, ami a megmaradását jelentheti. Így nekünk, magyaroknak, akik a népáradat által veszélyeztetett Európának csaknem a szívében vagyunk, egyáltalán nem közömbös a jövőnk szempontjából, hogy az erős családok, erős közösségek, erős települések állnak a jövőépítés feladata elé, gyakorlatilag milyen mértékben jut forrás, milyen mértékben számíthatunk a forrásokra és azok megerősítésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! A ’17. évi költségvetésre konkrét szakmai vélemények, illetve megállapítások is érvényesek, amelyekben nem elvi szinten, hanem szakmai szempontok szerint is visszaköszön a folyamatosság, azaz a tervezhetőség, a kiszámíthatóság biztonsága. Így az ÁSZ megállapítása szerint a költségvetés közvetlen bevételi és kiadási fejezet ellenőrzött bevételei összességében megalapozottak, alátámasztottak, kockázatot nem hordoznak. Az Országgyűlésnek átadott véleményében az ÁSZ megállapította, hogy a törvényjavaslat előkészítése, összeállítása, szerkezete és tartalma megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A törvényjavaslatban új a költségvetési átláthatóságot növelő elem, a bevételek és kiadások hármas csoportosítása, mutat rá az ÁSZ a véleményében.
Tisztelt Ház! A Költségvetési Tanács megállapította, hogy a stabilitási törvény alapján a 2016. évi adósságmutatónk, a GDP 73,5 százaléka, a ’17. évi adósságmutatónk, a GDP 71,9 százaléka, a törvényjavaslat tervezetében bemutatott alakulása összhangban van a 2016. évi várható és a ’17. évi tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal, tehát teljesül az Alaptörvényben foglalt adósságszabály. Az adósságráta csökkentésének tervezett és várható mértéke megfelel az Európai Unió államadósságra vonatkozó követelményének is. A bevételi és kiadási előirányzatok alapvetően összhangban vannak a makrogazdasági előrejelzéssel, a 2015. évi előzetes teljesítéssel, a ’16. évi várható folyamatokkal, valamint a korábbi és tervezetben szereplő kormányzati intézkedésekkel.
A tanács az adóbevételek tervezését reálisnak, míg az egyéb bevételek előirányzatainak prognosztizálását konzervatívnak ítélte. A kiadási előirányzatok esetében kiemelte, hogy némileg magasabb infláció mellett is tarthatóak. A tanács a makrogazdasági előrejelzés és a költségvetési előirányzat számai alapján megállapította, hogy a ’17. évi, európai uniós módszertan szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a költségvetési törvényjavaslat tervezetében bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi, valamint kiadási előirányzatokkal. Az államháztartási hiánycél megfelel az Európai Unió fiskális szabályai korrekciós ágának és a stabilitási törvénynek. A tanács pozitívan értékelte, hogy a költségvetésben elkülönül a működési, a felhasználási és az uniós fejlesztéseket tartalmazó költségvetés, ami segíti a folyamatok átláthatóságát, a hosszú távú növekedést megalapozó kiadások elkülönítését a folyó kiadásoktól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a költségvetés-tervezet részletes, alapos ismertetése immár több ízben is megtörtént, ezért röviden szólnék a ’17. évi költségvetés néhány, a családok támogatását, az otthonteremtést célzó fontos eleméről, amelyeket mint fő célokat a KDNP támogat, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy azok megvalósulása sikeres legyen.
(13.10)
Így a költségvetésben egyik fő elemként jelenik meg az adócsökkentés a folyamatosság jegyében. Az adóterhek csökkentésével az szja kulcsa, amely a legalacsonyabb Európában, az élelmiszerek áfacsökkentésével egy-egy magyar családnál átlagosan 35-40 ezer forinttal több pénz maradhat. A kormány tovább növeli a gyermekeket nevelő családok támogatását. A családi adókedvezmény összege kétgyermekes családok esetében 15 ezer forintra nő gyermekenként. A fiatal házasoknak továbbra is jár az adókedvezmény. A családokat segítő adócsökkentések érdemben hozzájárulhatnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához. Már elhangzott itt az OECD-összehasonlítás, de szeretném elmondani, hogy Magyarország OECD-viszonylatban az átlagos szinten van, tehát az OECD viszonylatában is többet fordítunk a családok támogatására, mint sok más OECD-tagállam.
2017 az otthonteremtés éve is lesz. A kormány álláspontja szerint és a véleményünk szerint is a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik legfontosabb előfeltétele. Ezért a jövő évi költségvetésben 211 milliárd forintot fordítunk a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Ennek legfontosabb elemei az új és használt lakás vásárlására is felhasználható családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK, az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés. A kormány továbbra is támogatja a lakástakarékokat, és ’17-ben már működni fognak a nemzeti otthonteremtési közösségek. A cél, hogy minden magyar ember saját lakáshoz vagy házhoz juthasson elérhető áron.
’17-ben is folytatódnak az életpályaprogramok, ennek keretében tovább nő a rendvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók és a pedagógusok fizetése. A kormányhivatalok dolgozói számára elindul az új életpályaprogram. Mindezeken túl, korábbi vállalásunknak megfelelően, ’17-ben is megőrizzük a nyugdíjak reálértékét. Jövőre jelentős többletforrások állnak majd rendelkezésre az egészségügyi, szociális területen. Azt szeretnénk elérni, hogy tovább javuljon az ellátás színvonala, az egészségügyi dolgozók megbecsülést kapjanak mindennapi munkájukhoz. Egy többéves program keretében folytatódhat az egészségügyi dolgozók bérrendezése. A ’17-es költségvetés a közoktatás, a kulturális szféra számára is többletforrásokat biztosít. A jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat. Oktatásra 270 milliárd, egészségügyre 160 milliárd, társadalombiztosítási, jóléti szférára 150 milliárd forint, kulturális tevékenységre 66 milliárd forint, sport- és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben.
A rendvédelem 114 milliárd forinttal, az önkormányzati szektor 6 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságszolgáltatásra 23 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal juthat több jövőre. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot tervez a 2017-es költségvetés fejlesztésekre. A fentieken túlmenően a kormány minden szükséges intézkedést megtesz, hogy megvédje az országot a külső fenyegetésekkel szemben. Ennek érdekében a költségvetésben a honvédelem számára 51 milliárd forinttal több pénzt biztosítottunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A felsoroltak bizonyítják, hogy a 2017. évi költségvetéssel valóban mindenki előbbre léphet egyet. Ha fejezetenként viszonyítanánk a költségvetési tervezet alapszámait és sorait az Alaptörvényünkben foglalt elvekhez, akkor csaknem minden területen megtalálnánk az azokhoz tételenként társítható költségvetési vonatkozásokat, legyen szó családtámogatásról, adópolitikáról, otthonteremtésről, rászorultak, elesettek védelméről, gazdaságfejlesztésről, kultúráról vagy akár a nemzetiségek támogatásáról, külhoni magyarok támogatásáról, civil szervezetekről, önkormányzatokról, „Modern város” programokról vagy akár a sportról. Egy ilyen összehasonlításban jutna igazán érvényre az a tény, hogy Alaptörvényünk megalkotása miként is volt történelmi jelentőségű abban, ahogyan meghatározta és kijelölte a nemzet fejlődésének útját a keresztény értékrenddel felvállaltan és deklaráltan megalapozva, ami meggyőződésünk szerint megmaradásunk, fejlődésünk egyetlen lehetősége és esélye. Ezt tiszteletben tartani, ennek lehetőségeit használni, a közjó javára gyarapítani kötelességünk és felelősségünk.
Ezért jó és szilárd alap a családok megerősítését, a gazdasági növekedést elősegítő, az elkötelezett nemzetpolitika alapján álló költségvetés. Mindezek fényében az elmondottak alapján a KDNP nevében támogatandónak tartom az ország, a nemzet jövőjét, annak fejlődési pályáját továbbra is biztosító költségvetési tervezetet, amelynek támogatását kérem nagy tisztelettel képviselőtársaimtól is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
