VARGHA TAMÁS
VARGHA TAMÁS
VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném visszautasítani az ön kérdésében rejlő hamis állításokat, és szeretném visszautasítani az eljárást is, hiszen ön képviselőként a nyilvánosság előtt pellengérre állít egy magyar honvédtábornokot, aki nem közszereplő, és nem is tudja a jelen körülmények között magát megvédeni.
Ön egy beszédből öncélúan és pontatlanul kiragad idézeteket, és ebből hibás következtetéseket von le. Egy beszéd pontos idézése nagyon fontos, különösen fontos olyan történelmi események ismertetésénél, melyek során a magyarság nagyon sokat szenvedett. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Hiszen Magyarország német megszállását Magyarország szovjet megszállása követte, egyik terror a másikat váltotta fel, bár a kérdéses időben, ’44-45 telén a magyar emberekben a béke iránti vágy mellett az emberi és állami függetlenség és önállóság iránti remény is ott volt még.
A Honvédelmi Minisztérium a második világháború budapesti harcainak befejezése alkalmából minden évben ugyanazon a napon katonai tiszteletadással emlékezik az ellenséges oldalakon elesett katonákra. Tesszük ezt annak az erkölcsi parancsnak engedelmeskedve, hogy a halott katona nem ellenség többé, a halott katonát el kell temetni, és emlékét meg kell őrizni. A kérdéses mondat, amit ön pontatlanul idéz, így hangzott a beszédben: „72 évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon szabadult fel Budapest a német megszállás és a nyilasterror alól.”
(14.00)
Így helytelen a következtetés, amire ön jut, hogy a felszabadító szovjet hadseregről beszélt volna a tábornok. Kérem, a jövőben pontosan idézzen, és nagyobb körültekintéssel járjon el, mielőtt a kérdését felteszi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
