CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem mondhatnám azt, hogy túl sok meglepetést okozott felszólalásával. Az LMP 2014 óta ugyanezeket az érveket hangoztatja, ezért engedje meg, hogy én még egyszer nekifussak annak, hátha sikerül a 2014-ben megírt papírjait aktualizálni és újra cserélni.
A magyar kormány, amikor a paksi beruházásról lényegében döntést hozott, akkor nem hozott másról döntést, mint a Paks I. atomerőművi blokkok kapacitásának lejártát követően ennek a kapacitásnak a megújításáról. Miért hozott ilyen döntést a magyar kormányzat? Azért, mert azt gondoljuk, és a számok is ezt igazolják, hogy sem a lakossági energia, sem pedig az ipari fogyasztók számára előállítandó energia tekintetében nincs arra garancia, hogy Magyarország a paksi atomerőművi blokkok üzemidejének lejártát követően zöldenergiából ezt a szintet pótolni tudja.
Mantraszerűen ismételgetheti azt az LMP, hogy igenis ezt meg lehet tenni, azonban a számok nem ezt mutatják. Önök mindig azt mondják, hogy sokkal jobban megtérülő beruházás lenne Magyarország számára a kieső paksi kapacitást megújuló energiaforrásokból termelni. De akkor nézzük, mit mondanak a számok! Csak 2016-ban, tehát a tavalyi évben az energiatermelés tekintetében, a zöldenergia-termelésben mintaként emlegetett Németország esetében 7680 milliárd forintnak megfelelő állami támogatás, a német adófizetők pénzéből juttatott támogatás kellett ahhoz, hogy a német zöldenergia-termelés fennmaradhasson úgy, hogy 1 kilowattóra megtermelt energiáért Németországban 90 forintot fizetnek, míg a magyar lakosság 30 forinton kapja meg ugyanezt a mennyiségű áramot.
A paksi vita értelmezése kapcsán azért furcsa önöktől a népszavazás emlegetése, hiszen a paksi vita, a paksi atomerőművi kapacitások megtartásának a vitája már a 2014-es országgyűlési választások egyik fő témája volt, többek között önöknek köszönhetően. Így a Paksot ellenző szavazói szám, amit önök erre össze tudtak gyűjteni, az 269 414 szavazat, ennyien támogatták az LMP politikáját, szemben a paksi bővítést támogató és az emberek érdekét figyelembe vevő Fidesz-kormányzattal, amely 2 264 780 szavazatot kapott. Ez a különbség a Paksot támogatók és a Paksot elutasítók álláspontja között.
(9.10)
Abban sem értünk egyet, képviselő asszony, hogy az Európai Unió tekintetében egyértelmű elutasítása lenne az atomerőművi kapacitások fenntartásának; mi azt látjuk, hogy az Európai Unió is helyesen törekszik arra, hogy egy kiegyensúlyozott energiamixet tartson fenn, amelyben szerepe van a megújuló energiaforrásoknak, szerepe van az atomerőművi kapacitásoknak, és szerepe van a fosszilis energiának. Amennyiben azok az iparági jóslatok, amelyeket önök a zöldenergia kapcsán emlegetnek, valóra válnak, akkor nem történik más, mint Magyarországnak jelentős mértékben sikerül majd csökkenteni a földgázfüggőségét, amely részben hozzájárul ma Magyarországon az elektromos áram termeléséhez. És az sem igaz, hogy az Európai Unió kizárólagosan a zöldenergia irányába menne; tesz erre vonatkozó lépéseket, azonban az ár-érték arányt nagyon fontos figyelembe venni.
Azt gondolom, hogy a mindenkori magyar kormányzat egyik legfontosabb szempontja az kell hogy legyen, hogy kiszámítható, elfogadható árú és megfelelő ellátásbiztonságot garantáló energiatermelés jöjjön létre az országban.
Az amerikaiaknak, a franciáknak megéri az atomerőművi kapacitások fenntartása, bővítése, a skandináv országokban megéri - Magyarországon miért ne érné meg? És itt igenis vannak adottságok: azok az adottságok, amelyek abból fakadnak, hogy Magyarországon egy orosz technológiára alapított atomerőművi kapacitások működnek jelen pillanatban, és nincs annak gazdasági racionalitása, hogy ezt a technológiát - úgy, hogy a világban ez a vezető technológiák közé tartozik - lecseréljük egy más technológiára. Abban azonban van vitára okot adó lehetőség, és van is mozgástere a kormányzatnak, hogy amikor a Paksi Atomerőmű bővítése befejeződik, és átvesszük az újonnan termelő blokkokat, akkor a fűtőelemek tekintetében ne csak az oroszoktól, hanem a világpiac más szállítóitól, így a franciáktól vagy adott esetben az amerikaiaktól is vásárolhassunk ilyen típusú kapacitásokat.
Tehát a paksi bővítés kérdése kapcsán: az ellátásbiztonság és az elfogadható ár. Aki a paksi bővítést támadja, az a rezsicsökkentést támadja. (Korózs Lajos: Ez nem igaz!) Az LMP esetében láttuk, hogy ez önmagában 269 ezer szavazat megszerzésére volt elegendő. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
