Szenczi Molnár Alberttől:
257Szenczi Molnár Alberttől:
Akármely rút is szépet szeret.
A ki fölteszen, játszani is kell annak.
A ki varjat akar lőni, nem pengeti kéziját.
Alánő, mint az ökör farka.
Alkalmas tavalyiban.
Apáczát anyáczaságra szabadít.
Azon bordában szőttek.
Bezzeg alábbhagyta mostan.
Bokorból ugrott ember.
Boldog az, kinek kezében kacska.
Bot alá fogni.
Csak a csontja bőre.
Csak gallérja is alig maradt.
Csépre, kapára termett ember.
Eb helye, mi nem én dolgom.
Ebnek vonszák asztalra fejét, ő pad alá vonsza.
Egy babot sem adnék rajta.
Egyébkor is láttam ágon tar varjat.
Egymás kezére adni.
Egy tikmonysültig megleszen.
Elejtetted a kést.
Elkölt immár az ő turpissága.
Ellopták a turbát, de nálam a kulcsa.
Eszesnek való a játék.
Fántonfánt.
Fától szakadt ember.
Gritti Lajos halála.
Halkkal jobb cselekedni, hogysem mint hirtelenséggel.
Haragosnak kettő a része: meg is verik, enni sem adnak.
Hol jámbor személy nincs, balkörmü a tánczos.
Honn lakjék az, ki kedvére akar élni.
Hóri horgas nagy inas.
Hozdsza gazdasszony a gyermeket, ne neked a dárda.
Igen fél király udvarbirótól.
Igézt ne legyen.
Jakabolni valakit.
Jámbornak hazája, hol jól vagyon dolga.
Jobb: fejem essék le.
258Jó szivattyus.
Két táskára szerződött.
Ki keveset el nem veszen, sokat nem adnak annak.
Követ vetni nálánál nagyobbat.
Megódd magad szakállas asszonytól.
Megtanit a nyavalya.
Mennél jobban keresztyén, annál nagyobb keresztje.
Még a halál láza is kiütött rajta.
Mért nem ültél veszteg, ha ott is jól volt dolgod.
Mind jó ott laki, hol becsülete vagyon a jámbornak.
Ne jegess.
Nem arra való, hogy posztóba varrják fejét.
Nem látjuk hátunk mögött az iszákot.
Nem illet szamarat vörös nyereg.
Nincs oly erős, kinek társa ne volna.
Nyájas a tüz.
Nyirpóznával fejét póználni.
Olyan, mint a szárnyaszegett lud.
Régi irás, elkopott.
Rút büzzel vagyon a jámbor.
Sok jámbor szava Isten szava.
Szalmaházi nemes ember.
Számtalan, mint a por.
Szegény bor.
Szemérmes diáknak hió a táskája.
Tobd le barát, a vakarót.
Törvényben nem jó a hamarság.
