Gazdaság
Gazdaság
I. 21. (II. 9.) – „A föld szocializálására” címmel törvénybe foglalják a földről szóló dekrétumot. – Az OKVB határozata alapján minden külföldi adósság kifizetését megtagadják; államosítják a kereskedelmi flottát.
III. – A vasutakat kiveszik a munkásellenőrzés kezéből – a vasutas-szakszervezet nem bolsevik vezetés alatt áll –, és félkatonai parancsnokság alá helyezik.
IV. – Meghirdetik a külkereskedelem állami monopóliumát.
V. – Az élelmiszer- és gabonahiány miatt a közellátási népbiztosság nagyobb hatalmat kap az élelmiszer összegyűjtésére és elosztására ez az „élelmiszer-diktatúra” kezdete, az élelmezési munkásosztagok felállítása, amelyek rekvirálás céljából fegyveresen járják a falvakat.
VI. – A kisüzemek kivételével valamennyi gyárállamosítását elrendelik. A rendelet előtt mindössze 487 államosított üzem volt.
VII. 11. – Rendelet jelenik meg a falusi szegényparaszt-bizottságokról. Fő feladatuk a kulákok gabonafeleslegének elkobzása.
XI. – A háborús szükségletek és a szállítási nehézségek szükségessé teszik a munkásparaszt védelmi tanács felállítását. Feladata: hogy a háború céljaira összegyűjtse s hasznosítsa az anyagi forrásokat.
Az év folyamán – Határozatot hoznak az önhatalmú államosítások ellen, de ezt ápr.-ban újabb határozattal, immár pénzügyi szankciókat kilátásba helyezve, kell megerősíteni. A legfelsőbb népgazdasági tanács engedélye nélkül államosított üzem számára nem biztosítják a pénzügyi ellátást. Jún.-ig egyes vállalatokat államosítanak, nem pedig iparágakat, s az államosítások 2/3-a helyi döntés alapján, s nem központi utasításra megy végbe.
– A gabonabegyűjtés növelésére tett kísérletek ellenére 1918–19-ben a városi fogyasztás 60%-át a feketepiac elégíti ki, ezért bizonyos időszakokban a kormánynak legalizálnia kell az illegális kereskedelmet. Szept.-ben a batyuzóknak megengedik, hogy másfél pudnyi (24 kg) árut vigyenek Pétervárra és Moszkvába. E hónapban négyszer annyit szállítanak, mint a hivatalos ellátási intézmények.
