18. KISZSOLNA
18. KISZSOLNA
Az 1264-ben jelentkező Zolosim helységet a Documente. (XIII. C., II. 69.) Kiszsolnával véli azonosíthatónak. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) és az Urkundenbuch is (I. 92) 1332-ben a pápai tizedjegyzék Silna (Silva) néven említi (Györffy: Az Arpád-kori. I. 565.; C. Suciu: i.m.), 1587-ben Zolna (C. Suciu: i.m.) a neve.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint fél fertó ezüstöt fizet, majd 3 és fél fertó ezüstöt. 1333-ban fél fertó ezüstöt, 1334-ben 16 garast, majd 8 garast, 1335-ben 2 garast, majd 4 garast. Az első befizetés kivételével Henczmann pap a befizető. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 135, 147, 162, 175, 212, 217.; Beke: Az erd. egyházmegye. 117.) 1432-ben Oswald a plébános és dékán (Urkundenbuch IV. 4812)1453-ban Bálint dékán a plébános. (Urkundenbuch. V. 422.)
Középkori temploma, a XV. században gótikus átépítéssel módosítva, ma is áll de már romladozva. Szentélye sokszöggel zárul, keresztboltozatos. Az oszlopfőket, amelyekre a bordák futnak, egy-egy emberi fej zárja. Kettő fiatal fejet, egy pedig öreg ember fejet ábrázol kifaragva. Keletkezési korát a XV. század második felére teszik, amikor a kőfaragásnak ez a stílusa falvakra is eljutott. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 43.)
Szt. Péter tiszteletére szentelték.
1467-ben Simon János hordozható oltár használatára kap engedélyt II. Pál pápától: „Simoni Johannis rectori parochialis ecclesiae Sancti Petri de Zolna.” (Fabini)
1496-ban a plébániai kert mögött egy kőkápolna épül az előző fakápolna helyett. (Fabini)
Középkori emléke még egy kehely 1494-ből. (Léstyán J.: Besztercze műemlékei.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom bejárata
