40. SZÉPNYÍR
40. SZÉPNYÍR
1338-ban Chichmar néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 564.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1335-ben Stepnir (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.), 1760-ban Szépnyír (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő. 1332: Chichmat (Documente XIV. C. III. 135)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Seyfridus a pápai tizedjegyzék szerint 1 lotó ezüstöt fizet, majd 6 garast, 1334-ben Miklós pap 2 garast, majd ismét 2 garast, 1335-ben kétszer 2-2 garast. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 135, 147, 175, 193, 212, 217.)
1452-ben oklevélben szó van papjáról (Urkundenbuch V. 351)
1796-ban új templomot építenek, mivel a középkorit le kellett bontani. A középkori a felső utcában állott, ahol sírokat találtak.
B. Nagy Margit (Stílusok. 147.) katolikus templomról tud az 1700–1803-as évekből, a Marosvásárhelyi Levéltárra hivatkozva (Index Acta p. et judicialia.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.) 1966-ban megszűnik.
A templomot 1965-ben eladják a görögkeletieknek.
