43. VERMES
43. VERMES
1332-ben a pápai tizedjegyzék Vermusnak írja. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 665.) 1439-ben Vermes, 1441-ben Wermes néven szerepel. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Jakab a pápai tizedjegyzék szerint késedelmes fizetés miatt intést kap és 1333-ban fizet is 1 fertó ezüstöt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 118.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C.,III. 136.)
1529-ben Tamás a plébános. (Beke: i.m. 116.) A XV. században új templom épül gótikus stílusban, reneszánsz elemekkel. (Fabini)
Tornya 1579-ből való, egyetlen kőből faragott szószéke pedig
1497-ből.
Az egykori várfalból csak töredékek maradtak.
A Basta korszakban 1602-ben csaknem teljesen elpusztul, lakóival együtt. Temploma azonban túléli a zord időket s gyarapodó lakói fenntartják, pedig egy ideig lelkipásztor nélkül maradnak.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. 1630-tól Moldvából görögkeletiek települnek Vermesre.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
