A Podmaniniak nemzedékrendéhez.
A «Turul» 1891. évi folyamának 58. s köv. lapján Décsényi Gyula úr magyarázó észrevételeivel ellátott és «II. Ulászló korabeli czímereslevelek» czím alatt közzétett dolgozata – mely a Podmaniczkyak czímerének hiteles alakban való használatát és a családnak báróságra való emelését tárgyalja – a családtanra nézve felette örvendetes útbaigazításul szolgál már azért is, mert a családnak mágnási czíme – liber baro – mely a család egyes tagjai által magán oklevelekben sűrűen használtatott, immár igazoltnak tekinthető.
A megjelent értekezés kiegészítése gyanánt megjegyzem, hogy könyvtáram kéziratai közt egy névtelen író tollából eredő és úgy látszik a 30-as évek elején készült «Collectanea Historico-Genealogica Stirpis de Podmanin» czímű művecske van, mely 8-rétben 36 lapra terjed és sok tekintetben érdekes.
Előadja ugyanis a művecske, hogy a «de Precsin» ősi család, a precsini és más trencsénymegyei helységbeli kisebb birtokokon kívül, 1438-ban Podmanin helységet is, új adományként birta és hogy a «de Precsin» család egyik ága azelőtt már is: «de Precsin et Podmanin» írta magát; ezentúl azonban és főleg az 1440 táján élő Antal, ki a «de Precsin» ősi nevét elhagyva, egyedül a «de Podmanin» névvel élt, mely példát utódai követték s így Antal, a Podmaniniak őseként tekintendő.
A családi névnek szabatos megállapítására nézve, kivánatos lett volna kiemelni azt, vajjon II. Ulászló, az 1505/6. évi oklevélben, a fenti Antal unokáját Jánost: de Podmanin-, vagy pedig Podmaniczky-nak nevezi-e, minthogy Antal összes leszármazói a magánoklevelekben rendesen a «de Podmanin» nevet használták és csak a nyitrai székesegyház részére 1525-ben készíttetett harangon, Podmanini István püspök, – valamint a vágbeszterczei róm. kath. templomban, tót nyelven fogalmazott epitaphiumon, az 1558-ban elhalt Podmanini Ráfael – családi neve olvasható Podmaniczky alakban.
A művecskéhez mellékelt rajz szerint a czímer következő: ezüst pajzsban, zöld téren szétterjesztett szárnyakkal ülő, jobbra néző, egyfejű fekete sas. A pajzs fölötti sisak koronáján fekete nyilt sasszárny van elhelyezve. A foszlányok színei ismeretlenek.
Közlöm egyúttal a művecskéhez mellékelt és hihetőleg az Illyésházyak levéltárában őrzött oklevelek és adatok nyomán összeállított, időközben azonban általam szintén okmányok alapján bővített leszármazást, szem előtt tartván a Nagy Iván családtani művében (IX. köt. 338–9. l.) közzé tett nemzékrend helyesbítését:
155N. de Precsin.; Nicolaus de Precsin et Podmanin.; Kelemen de Precsin et Podmanin.; Joannes 1418. (? Országh Bora.); Ladislaus 1418. 1450 de Precsin et Podmanin. (? Országh Ilona.); Antonius de Podmanin. 1418. 1438. 1440.; Podmaniniak.; János.; Balázs 1495.; György.; Zsófia. (Kazalka Ulászló.); Márta 1496. (N. N. † 1490 táján.); László † 1494. (Gál-Széchy Magdolna.); Balázs † 1479. (1. Bjelik Dorottya, a ledniczi urodalom úrnője. 2. N. Dorottya, előbb özvegyült Svidrigal N.-né.); László 1510 de Precsin et Podmanin.; János † 1559.; János főkamarás mester, pozsonyi gróf 1505/6 báróságra emeltetett. (Lévai Cheh János leánya Bora.); István 1505–1528 nyitrai püspök, 1505/6 közszerző.; Mihály † 1526. 1505/6 közszerző. (Tarczay Kata.); Anna. (Gergely-Laki Buzlay Balázs.); 1-től László † 1508 Lednicz ura.; N. fiu †; Margit. (Zokoly János.); János † 1545.; Rafael. Trencsénmegye felső részében főispán † 1558. (Lomniczy Janka, a brumovi urodalom urnője.) †; Kata (1. Elefánthy Mihály. 2. Horváth, máskép Turáni Guzich Miklós.); Sára. (Szunyogh Mózes.); Anna. (Záblati Hrussó igazabban Kolosváry János † 1559.); István.; János.; Miklós de impetrato Baán, cum Illyésházy litigans.