Nagy kérdés: ha kárára vagy hasznára vált-e püspökünk emlékezetének, hogy az egri káptalannak régi «Szent-János könyve» s vele az ő egykorú jellemzése is elveszett. A töredékes adatok világitásában II. Miklós felette mogorva és önző férfiúnak mutatkozik.
Így furcsán hangzik, a hogyan Sixtus mester egri, veszprémi, pozsonyi kanonok és ungi főesperes őt jellemzi. Ő maga panaszolja el nekünk életének szomorú sorát, mely szerint a sors csapásai által sújtatva, nevezetesen előbb Laczk András székelyek ispánja által megraboltatva, aztán főpapja, Miklós egri püspök által minden javadalomtól és megmaradt vagyonától megfosztatva, hogy fogadalmát, miszerint a szent sírhoz elzarándokol, beválthassa és az állásához nem illő élésmód miatt pirúlnia ne kellessék: veszprémmegyei ajkai, rendeki és öcsi birtokait 1350-ben elzálogosítja.
Hogy káptalanjával sem állott egészen jó lábon, eléggé sejtetik a fenmaradt adatok.
Őt az egri egyház egyik restauratorának sejtetik az újabb műtörténeti nyomozások s ő lehetett alapvetője Eger mellett a fölnémethi pálos kolostornak, valamint a segedelem-völgyi karthauzi prioratusnak is.
Az sem tagadható, hogy egyháza jogainak oly erélyes védője s gyarapítója vala, a milyen II. András óta egyik egri püspök sem volt.
Fenmaradt levelei s ezek pecsétei egymással szokás szerint fordított arányban állanak.
Kis pecséte csaknem elveszettnek tekintendő, miután hagyományainak gyüjtőitől nem hallunk 134egyebet, mint: «zárlatán tojás alakú pecsét maradványaival», vagy «hátlapon pecsét nyomaival» maradtak ránk itélet-levelei.
Van tőle az egri káptalan magán levéltárában eredetiben fönmaradt okirat 1358-ból, melyben a kis-borsodi és más vitás tizedeket ad vissza pörösködő káptalanának; hanem, fájdalom, a zsinórról hiányzik a függő pecsét. Ezen oklevélcsonkítás a káptalan régi viszontagságainak bizonysága, legalább Batthyányi nagyprépostságánál régibb; mert ő bizonyosan ezen pecsétnek is adta volna hasonmását, ha az még akkor rendelkezésére áll.
Pecsétje, tudtunkkal, egyetlen egy töredékes példányban maradt reánk a N. Muzeumban őrzött Kállay levéltár egy 1340. oklevelén. Csúcsíves fülkében a főpap alakját látjuk benne, jobbját áldásra emeli, baljában pásztorbotot tart. Fölötte az egri egyház jelvénye: röpülő sas. Alatta kétségtelenül volt valami czímer, melyből családi származására vonhatnánk következtetést; de ez a pecsét alsó csúcsával egyetemben levált a hártyáról, melyre a pecsétet nyomták.