Csokonai Vitéz Mihály: Ván, vén
Ván, vén
vagy az üstökös eloquentia
Vőfi.
És pedig az én uram Kajos István,
A Szentlélek felbuzdítván
Becsűletes szüleitől megkapván,
Véle a minap felcsapván,
Szent lakodalmat evégre csinálván,
Kelmedet is invitálván,
Engem kűldött szűz jóreggelt kívánván. -
Ejnye, be sok jeles vén, ván!
A Szentlélek felbuzdítván
| S szándékát a szent házasságra vetvén, |
| Dombi Pandát megszeretvén, |
Véle a minap felcsapván,
| Ma, mint a vereshagyma, megesküdvén, |
| Estére mellé feküdvén, |
| Egy kis kollációra, |
| Egy darab pecsenyére, |
| Borra egy kancsóra, |
| Táncra kufercesre |
| Hogy a több frekvencia elérkezvén, |
| Jelenjen meg örvendezvén, |
Ejnye, be sok jeles vén, ván!
