Juhász Gyula: A tücsökre...
A tücsökre...
A tücsökre gondolok szelíden
És mosolygón, a kedves tücsökre,
Ki nyugalmas boldogan zenél majd
Fölöttem, ha fekszem már örökre.
És mosolygón, a kedves tücsökre,
Ki nyugalmas boldogan zenél majd
Fölöttem, ha fekszem már örökre.
Az egekre gondolok mosolygón
És nyugodtan, a szelíd egekre,
Melyek némán tündökölnek akkor
Fölöttem, ha int az örök este.
És nyugodtan, a szelíd egekre,
Melyek némán tündökölnek akkor
Fölöttem, ha int az örök este.
A mosolyra gondolok nyugodtan,
Egykedvűen, az örök mosolyra,
Mely enyém lesz majd, ha ősi bölcsőm
Általringat fénylőbb csillagokba.
Egykedvűen, az örök mosolyra,
Mely enyém lesz majd, ha ősi bölcsőm
Általringat fénylőbb csillagokba.
