Juhász Gyula: Révület
Révület
Oly furcsa ez: szavak zengésein túl
Keresni titkot, mely bennük dereng.
Oly különös: rímünk az égbe indul
S örök jövőbe vonja a jelent.
Keresni titkot, mely bennük dereng.
Oly különös: rímünk az égbe indul
S örök jövőbe vonja a jelent.
Oly szomorú: az élet erdejében
Eltévedezni s nézni: hol kiut?
Mint a szökő rab, ki a ködben, éjben
Reméli, hogy őrt téveszt és kijut.
Eltévedezni s nézni: hol kiut?
Mint a szökő rab, ki a ködben, éjben
Reméli, hogy őrt téveszt és kijut.
Oly gyönyörű e lét s a Léthe partján
Elrévedezni égen és mezőn
És nem találni társat, aki balgán
Velünk ballagna boldog könnyezőn.
Elrévedezni égen és mezőn
És nem találni társat, aki balgán
Velünk ballagna boldog könnyezőn.
Oly isteni: heverni gyenge fűre,
Bámulni: jönni, menni felleget,
Míg sors borúja és öröm derűje
A semmibe szelíden ellebeg.
Bámulni: jönni, menni felleget,
Míg sors borúja és öröm derűje
A semmibe szelíden ellebeg.
