Juhász Gyula: Harangjáték
Harangjáték
A pillanat,
Mint temetőben a gyík, úgy szalad.
Mint temetőben a gyík, úgy szalad.
A percek,
Mint sivatagban a homok, peregnek.
Mint sivatagban a homok, peregnek.
Az órák,
Mint vándorok, az útat egyre rójják.
Mint vándorok, az útat egyre rójják.
A napok
Mennek, mint körmenetben a papok.
Mennek, mint körmenetben a papok.
Az élet
Elmúlik, mint felhői a nagy égnek.
Elmúlik, mint felhői a nagy égnek.
Az örökkévalóság
Hullatja szirmait, miként a rózsák.
Hullatja szirmait, miként a rózsák.
De gyakran
Ott van a tovatűnő pillanatban.
Ott van a tovatűnő pillanatban.
