Juhász Gyula: Ifjúság
Ifjúság
Az elsüllyedt Atlantiszt keresem,
Mely álmaimban harangoz nekem.
Mely álmaimban harangoz nekem.
A régi várost és a régi dalt,
Mely ifjú daccal búgott és rivallt.
Mely ifjú daccal búgott és rivallt.
A régi fényt, mely a lelkünkben volt
S mindent aranyba és ezüstbe vont.
S mindent aranyba és ezüstbe vont.
Miénk volt akkor a kerek világ,
Utópiák és Óperenciák.
Utópiák és Óperenciák.
Vitorláinkat a jövő szele
Ragadta vígan a holnap fele.
Ragadta vígan a holnap fele.
Szép volt a bánat és jó volt a harc,
De hol vagy már és vélem mit akarsz?
De hol vagy már és vélem mit akarsz?
Hisz ködbe vesztek arcok és tusák,
Ó, elsüllyedt Atlantisz, ifjuság?
Ó, elsüllyedt Atlantisz, ifjuság?
