Petőfi Sándor: AZT HIVÉM, HOGY...
Van irigység és kajánkodás.
Csalatkoztam! mert amilyen a föld,
Ott fenn az ég egy cseppel se' más.
Örökös harc, örökös zavar.
Mint a földön, épenúgy az égen
Minden csak uralkodni akar.
Hol az egyik, hol a másik nyér.
Mi a hajnal és az alkony?... a nap
S éj közötti harcban elfolyt vér.
És jobbágyai a csillagok.
És a jobbágy, ki nagyon tündöklik?
Jaj neki, mert számüzetni fog.
Minden éjjel hull alá nehány...
Tán te is így fényedért az égből
Száműzött csillag vagy, szép leány?