Somlyó Zoltán: ÁRNYAK NÁSZA
bűnös meleggel lepi be az arcom.
Izzó homokban, forró vérben alszom.
Egy forró szál tapad a szempillámra -
Most száll az alkony hónaposszobámra.
orozva testünk lázán átszűrődik,
mint hárfahúron rezdülő futam.
vak démona úgy les, úgy őgyeleg...
Nevetlek: renyhe, nagy, fekete árnyak!
Csak nőjjetek! Csak jőjjetek!