Tóth Árpád: A MAGÁNHANGZÓK SZONETTJE
Lehessek titkotok mind elbeszélni bátor!
Á!: - bolyhos öv, mely a setét legyek faráról
Csillog, ha szörnyü bűzt belepnek lomha testtel!
Halk hóvirág, királyi hermelin, jégtűs gleccser!
I! bíborok, kihányt vér, kacagógörcs a keccsel
Vonagló női ajkon, ha düh rándítja s mámor!
Nyájjal hintett fenyér csöndje, tudósok tánca
A békés homlokon, mit alkimia tép föl -,
És Csönd, melyben világok és angyalok kerengnek,
Oméga! - viola sugár az Ő szeméből!