Néhány szerkezeti képlet
Néhány szerkezeti képlet
Mondategészeinkben a mellé- és alárendelés a közlő és a közlendő tartalom igényei szerint váltakozik egymással, s a kialakuló képletekben a mondategységek viszonyai szerint alakul a szinteződés és a tömbösödés. (A különféle zárójelek a kapcsolat szorosságát érzékeltetik, a gondolatjel a mellérendelést általában.)
Példák: 1. Vagy leülsz, és megcsinálod a leckédet, vagy lefekszel egy kicsit pihenni; de a szakkörre már nem mehetsz vissza, hiszen fél öt is elmúlt. – Képlete: [(F–F)–F]–[F–F].
2. Aki aranyat keres, de rezet talál, ne dobja el, mert az a fém sem értéktelen, amelyik nem nemes. – Képlete: (a1–a1)\ F/(h1/j2).
2. Aki aranyat keres, de rezet talál, ne dobja el, mert az a fém sem értéktelen, amelyik nem nemes. – Képlete: (a1–a1)\ F/(h1/j2).
3. Aludni nem kívánt, és nem is volt fáradt, bár sokat gyalogolt; csak azt szerette volna, hogy egy órát eltölthessen olyan nyugalomban, amilyenben azóta sem volt része, amióta elindult erre a kalandra. – Képlete: (F–F/h1)– (F/t1/j2/h3)
Több mondategységre tagolódó mondategész több relatív pihenőt kínál a címzettnek, mint az agyonzsúfolt szerkezetű „egyszerű mondat”; s így – akár olvasásban, de még inkább hallás útján – könnyebben követhető. Egy rádióhír, először elhangzott, azután átfogalmazott formájában:
Franciaországban egy korábban már használaton kívül helyezett és tegnap berobbantott bányajárat fölött a robbantás okozta földmozgás következtében beállott talajsüllyedés veszélyezteti a tőle nem messze fekvő lakótelepet. = F.
Franciaországban tegnap berobbantottak egy bányajáratot, amelyet korábban már használaton kívül helyeztek. A robbantás földmozgást okozott, s emiatt talajsüllyedés állt be, ami veszélyezteti a tőle nem messze fekvő lakótelepet. – Ennek képlete: [F/j1] [F–F/j1]
A legújabb középiskolai „tankönyvcsalád”
