GÉM
GÉM, rokon gam gyökkel, fn. tt. gém-ět. Tulajdonképen emelcső. Szokott ért. 1) Fölfelé álló gátfa, gátgerenda, melyet lehúzva, a hidakat, vámokat, utakat stb. elzárják vagy felbocsátva megnyitják. 2) A kútágasra fektetett, és tengelyen mozgó, az elébbihez hasonló alakú rúd vagy fenyőszál, melynek előhegyéről a kankalék fityeg alá. Némely vidéken, mint Kemenesalon, a kankalékot hivják gémnek. 3) A gázlók osztályához tartozó, alakjára a fentebbi tárgyakhoz hasonló, t. i. karcsu testü, hosszu lábu, nyakú és csőrü vizi madár, mely a mocsárokban és folyók mellett éldegél, s halakkal, békákkal táplálkozik. (Ardea). Fajai: kanálos gém, fehér gém, fosó gém, szürke gém.
