Akác-mézga
Akác-mézga (növ.) az élő akácfa kérgében keletkezik, mint bomlás-termék a kéreghajra kiszivárog, s a kéreg darabkáit olykor-olykor még a boltbeli A. közt is láthatni. Különböző fajtájának alkotorésze az arabin, tehát a szénhidrátok közé tartozik. Alakját tekintve gömbölyded, hosszas v. májalaku, űvegtörésü, többnyire halványsárga, egész barna, könnyen porrá törhető darabok. Alkohol nem bántja, de hideg v. meleg vízben könnyen olvad, mire szín és szagtalan sűrü, ragadós folyadék, mézga-nyálka lesz belőle. Fajtái: 1. az arabmézga, 2. a szenegálmézga 3. a fókföldi v. kapföldi mézga (gummi Mimosae) Capensis, az Acacia Karvo Hayne, A. horrida Willd. és A. Giraffce Willd. fajokból való; piszkosabb, homályos, nem jól oldódó fajta, a keletindiai hajók hozzák, az európai kereskedelemben jelentéktelen; 4. az ausztráliai mézga (gummi Mimosae australis) az A. pyenantha Benth. terméke, az angol kereskedésből ismeretes, félgömbv. cseppkő-alaku, pirosbarna színü, áttetsző, nagyon oldékony darabok. Az A. legtisztább és legfehérebb fajtáját liqueur-, selyem- és csipke-gyárakban, a hitványabbat ragasztónak, gyujtószálakhoz, szövetfestéshez, tenta előállítására stb. használják. Az A.-t az ó-egyiptomi emlékek komi néven emlitik s főképe festők használták.
