Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai,
hogy bölcsességet, fegyelmet tanuljunk, és megértsük az értelmes beszédet;
hogy világos útmutatást kapjunk, igazságosságra, jogra, becsületre;
hogy a tapasztalatlan okosságra tegyen szert, az ifjú meg tudásra és körültekintésre.
Ha bölcs hallgatja őket, gyarapítja tudását, az értelmes megtudja, hogyan kormányozzon.
Hogy megértsük a mondást és a hasonlatot, a bölcsek szavait s fogós kérdéseit.
A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, ám a balgák megvetik a bölcsességet és az intést.
Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!
Hisz díszes koszorú ez a fejedre, ékes aranylánc a nyakadba.
Fiam, ha a bűnösök rosszra csábítanak, ne egyezz bele!
Ha így szólnak hozzád: „Gyere velünk, vérre leselkedünk, ártatlannak ok nélkül tőrt vetünk,
úgy elnyeljük őket élve, mint az alvilág, az egészségest csakúgy, mint azt, aki sírba készül,
mindenféle drága kincset szerzünk, megtöltjük zsákmánnyal a házunkat,
s velünk együtt részesedsz a sorsoláskor, mindannyiunknak közös lesz az erszényünk.”
Fiam, ezekkel ne indulj el egy útra, tartsd távol lábadat ösvényüktől.
[Mert hisz a gonosz után fut a lábuk, és vért ontani sietnek.]
Valójában nem hoz az a háló semmit, amit minden madár szeme láttára vetnek.
Hisz a saját vérükre leselkednek, a saját életüknek vetnek csapdát.
Így végzi mind, aki rablott holmit szerez, életét veszi az saját gazdájának.
Hangosan kiált az utcán a bölcsesség, és a tereken is fölemeli hangját.
Kiabál a lármás utcáknak elején, szót emel a kapuk nyílásánál, a városban.
Meddig kedvelitek, ó, ti éretlenek, az éretlenséget, ó, ti szemtelenek, a pimasz fecsegést? Meddig gyűlölik az észt az esztelenek?
Hallgassatok korholó szavamra! Kiöntöm előttetek egész lelkemet, és a szavaimat elétek tárom:
Mert amikor hívtalak benneteket, nem jöttetek, oda sem néztetek, amikor a kezemet nyújtottam;
semmibe vettétek minden tanácsomat, és a feddésemmel mit sem törődtetek.
Ezért most én is nevetek bajotokon, gúnyolódom, ha hatalmába kerít titeket a rettegés,
ha rátok tör a félelem, mint a zivatar, ha szélvihar módján közeleg romlásotok, ha utolér az ínség és a szorongattatás.
Akkor hívnak, de én nem felelek, akkor keresnek, de nem találnak.
Mivel gyűlöletes volt előttük a belátás, és az Úr félelmét kevésre becsülték,
mivel elvetették a tanácsomat, és a korholásomat megvetették,
azért most csak egyék tetteik gyümölcsét, lakjanak jól azzal, amit kiterveltek.
A balgákra pusztulást hoz elpártolásuk, jómódjuk tönkreteszi a bolondokat.
De aki rám hallgat, biztonságban élhet, nyugodt lehet, nem kell rettegnie bajtól.