A prágai támadó hadművelet (1945. május 6. – 1945. május 11.)
A prágai támadó hadművelet (1945. május 6. – 1945. május 11.)
Berlin szovjet elfoglalása még nem vetett véget értelemszerűen a német ellenállásnak. A szovjetek nem nézték jó szemmel, hogy a németek az angolszász csapatoknak nagy csoportokban adták meg magukat, a Vörös Hadsereg ellen viszont továbbra is harcoltak. Amikor Omar Bradley tábornok felajánlotta az amerikai csapatok segítségét a cseh területek megtisztításához, Sztálin utasítást adott a szovjet előrenyomulás meggyorsítására.
Május 1-jén a SZTAVKA elrendelte, hogy az 1. Belorusz Front váltsa le az 1. Ukrán Front valamennyi Berlinben tisztogató alakulatát. Konyev marsall csapatainak fel kellett készülniük, hogy délnyugati irányban előrenyomulva, a 2. Ukrán Front (Malinovszkij marsall) és a 4. Ukrán Front ( 1945. március 25-től A. I. Jeremenko hadseregtábornok) erőivel együttműködésben a német Közép Hadseregcsoport megmaradt erőit fel kell számolniuk.
Schörner tábornagy hadseregcsoportjának május elején mintegy 600 ezer katonája volt. Rendulic vezérezredes Dél (1945. április 30-tól Ostmark [Ausztria]) Hadseregcsoportjának jelentős része, mintegy 300 ezer fő ugyancsak cseh területre szorult vissza. Ezek a csapatok szovjet adatok szerint 1900 páncélossal, 9700 löveggel és aknavetővel, valamint 1000 repülőgéppel rendelkeztek.
Május 6-ig a három szovjet hadseregcsoport 2 millió 28 ezer 100 katonája felkészült a hadművelet végrehajtására. A 151 hadosztállyal, 14 harckocsi- vagy gépesített-hadtesttel, 18 önálló dandárral és két megerődített körlettel rendelkező szovjet csapatokat 69 ezer 500 lengyel, 139 ezer 500 román és 48 ezer 400 csehszlovák katona egészítette ki. A lengyel 2. hadsereg öt gyaloghadosztályból és egy harckocsihadtestből; a román 1. és 4. hadsereg 12 gyaloghadosztályból és három lovashadosztályból; a csehszlovák 1. hadtest pedig négy gyalogdandárból és egy önálló harckocsidandárból állt. A csapatok összesen 1960 páncélossal, 30 ezer 452 löveggel és aknavetővel, valamint 3014 repülőgéppel rendelkeztek.
A szovjetek terve az volt, hogy a harckocsizó és gépesített kötelékek gyors előretörésével birtokba veszik Prágát. Konyev marsall terve szerint a szovjet 13. hadsereg és a 3. gárdahadsereg csapatai Drezdától nyugatra áttörnének az Érchegységen, és biztosítják a 3. és 4. gárda-harckocsihadseregek harcbavetését Prága irányában, amelyek gyors ütemben kifejlesztenék a sikert a hadműveleti mélységben is. A 3. gárda-harckocsihadseregnek mintegy 400, a 4. gárda-harckocsihadseregnek pedig 325 páncélosa volt.
A szovjet erőkkel megerősített lengyel csapatoknak a tervek szerint Görlitz körzetéből kiegészítő csapást kellett volna mérniük. A 4. Ukrán Front keletről, a 2. Ukrán Front pedig délről nyomult volna Prága felé, első támadó lépcsőjükben harckocsi-csapatokkal. A szovjet támadást eredetileg május 7-ére időzítették, de május 5-én a déli órákban Prágában németellenes felkelés tört ki. (A prágai felkeléssel részletesebben “Az arcvonalak mögött” című fejezetben foglalkozunk.) Ebben a helyzetben Sztálin megsürgette a támadást, és elrendelte, hogy azt május 6-án délután meg kell indítani.
Május 6-án az 1. Ukrán Front 13. összfegyvernemi, valamint 3. és 5. gárdahadserege a 3. és 4. gárda-harckocsihadsereggel együttműködésben Riesa körzetéből támadást indított déli irányban. Másnap a keletebbre elhelyezkedő erők is megindították kiegészítő támadásaikat. A 2. Ukrán Front 53. és 46. összfegyvernemi, 7. és 9. gárdahadserege, 6. gárda-harckocsihadserege mintegy 400 páncélossal, valamint 1. gárda lovas-gépesített csoportja Brno körzetéből Olomouc (Olmütz) és Prága felé nyomultak előre. A 4. Ukrán Front erői kelet felől északnyugat felé szorították vissza a német csapatokat. Konyev marsall csapatai május 8-ig a lengyel 2. hadsereg közreműködésével 216elfoglalták Drezdát, majd Bautzent és Görlitzet is. A 4. Ukrán Front a román csapatok támogatásával birtokba vette Olomoucot (Olmützt).
A német 4. páncéloshadsereg az Érchegység felé, a 17. hadsereg Prága felé vonult vissza. Az 1. páncéloshadsereg is feladta a hónapokon keresztül tartott Kárpátokbeli védőállásait, és fokozatosan nyugat felé húzódott vissza.
Május 9-ére virradó éjjel az 1. Ukrán Front parancsnoka utasította két harckocsihadseregét, hogy nyomuljanak gyorsabban Prága felé. Ennek eredményeképpen május 10-én az 1. Ukrán Front csapatai Prágától délkeletre, Benešov körzetében egyesültek a 2. és 4. Ukrán Front előrevetett osztagaival, köztük a cseh 1. harckocsidandár erőivel. Az elkövetkező két napban a németek mintegy 600 ezer katonája tette le a fegyvert. Május 11-én a 4. gárda-harckocsihadsereg Pilsentől (Plzentől) keletre felvette a kapcsolatot az amerikai 3. hadsereg erőivel.
Ezzel a prágai hadművelet, a második világháború utolsó európai szárazföldi hadművelete véget ért. A május 14-én kelt szovjet összesítő jelentés szerint 258 ezer 661 német katona esett hadifogságba; 649 harckocsi és rohamlöveg, 3069 löveg, 793 repülőgép és 41 ezer 131 gépkocsi pedig szovjet zsákmány lett. A három ukrán front 49 ezer 348 szovjet katonát veszített, ebből 11 ezer 265 elesett vagy eltűnt. A lengyeleknél 887, a románoknál 1730, a csehszlovák csapatoknál pedig 533 fő került veszteséglistára. A szovjet hadianyag-veszteség 373 páncélos, 1006 löveg és aknavető, valamint 80 repülőgép volt.
Az 1945. május 6. és 11. közötti eseményekkel még mindig nem értek véget az ellenségeskedések a keleti hadszíntéren. Szovjet források még május 15-én is szórványos harcokról számoltak be az 1. Ukrán Front arcvonalán, ahol az erdős-hegyes terepen kisebb, elszigetelt SS-harccsoportok még tartották magukat egy rövid ideig.
)
A berlini hadművelet (1945. április 16. – május 8.)
)
A visztula–oderai hadművelet (1945. január 12 – február 3.)
)
217K. K. Rokosszovszkij marsall (1896-1968), a 2. Belorusz Front parancsnoka (HTM, 44270).
)
Szovjet csapatok Varsóban 1945. január 17-én (HTM, 2804).
)
Szovjet gyalogság menetel Krakkóban 1945. január 17-én (HTM, 44220).
)
Leonard Mociulschi hadosztálytábornok, a román 3. hegyihadosztály parancsnoka kitünteti a cseh és szlovák területen kiválóan harcolt katonáit (HTM, 26760).
)
A szovjet 1. Belorusz Front páncéltörő tüzérei Posen körzetében (HTM, 97327/alb).
)
Német tábori csendőr ellenőrzi a járműforgalmat 1945 tavaszán (HTM, 41774, OKW-Foto).
)
218Szovjet ISZ–2 nehézharckocsi Sprembergben (HTM, 44324).
)
Egy Waffen-SS alakulat nehézgéppuskája tűzharc közben (HTM, 39534, Atlantic).
)
Szovjet SZU–76 önjáró lövegek átlépik a magyar-osztrák (akkor német) határt 1945 áprilisában (HTM, 32733).
)
A szovjet 1. gárda-gépesítetthadtest utcai harcai Bécsben (HTM, 36561).
)
Egy szovjet gépvontatású löveg halad el az osztrák parlament épülete előtt 1945. április 13-án (HTM, 3163).
)
A szovjet 1. Belorusz Front T–34/85 harckocsijai a berlini hadműveletben (HTM, 97327-2).
)
219A Berlint bekerítő szovjet csapatok egyik gépjármű-oszlopa Nauennél 1945. április 24-én (HTM, 44232).
)
Szovjet Tu–2 bombázó-repülőgépek Berlin felett (HTM, 9260).
)
A szovjet és amerikai csapatok találkozása az Elbánál 1945. április 25-én. Elöl jobbra Emil Reinhardt, az amerikai 69. gyaloghadosztály parancsnoka és V. V. Ruszakov vezérőrnagy, a szovjet 58. gárda-lövészhadosztály parancsnoka látható (HTM, 54333).
)
Szovjet ISZ–2 nehézharckocsik a Brandenburgi kapunál (HTM, 9259).
)
220Szovjet katonák kitűzik zászlajukat a Reichstag épületére (HTM, 9262).
)
Beállított felvétel, amint a szovjet csapatok ünnepelnek az elfoglalt Reichstag lépcsőin 1945. április 30-án (HTM, 44224).
)
Szovjet SZU–76 önjáró lövegek felsorakozva a berlini harcok után (HTM, 97327-1).
)
A szovjet csapatok bevonulnak Prágába 1945. május 9-én (HTM, 3145).
)
A magyar 102/2. csatarepülő-század egyik Fw 190 repülőgépe Sankt Pölten körzetében 1945 márciusában (HTM, 64281, Banai Sándor).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
