319. HELYI SZERZŐK KESERVE
319. HELYI SZERZŐK KESERVE
Nincs ez idő szerint rosszabb dolga senkinek, mint Nagyváradon a helyi szerzőnek. Mióta a nagyváradi közönség kultúrpublikum lett, és fütyül, a helyi szerzők között nagy a pánik. Semmi sem igazolja ezt jobban, mint a Pintér Imre példája. Pintér, aki eddig havonként átlag nyolc darabot írt, a produkciót állítólag kéthavonként egy darabra szállította le, sőt az üzem teljes beszüntetését tervezi.
A nagyváradi színtársulat jeles komikája – Benkő Jolán tudvalevőleg szintén színdarabíró. Hófehérke című baba-darabját a nagyváradi színpadon is adták.
Benkő Jolán most tragédiát írt. Azt mondják, igen erős, jó darab. Tagma királyné-nál meg kétségtelenül jobb. Benyújtotta Somogyi színigazgatóhoz. A tragédia fogadtatása túlságosan szíves nem volt. Elmondták a jeles komikának, hogy így, úgy, bajos dolog, a helyi szerzők és a többi.
Mikor aztán Benkő Jolán erősködött, hogy ő nem helyi, hanem országos nevű szerző, elfogadták a tragédiát – elolvasásra…
Másnap már visszakínálták a szerzőnek. – Szép darab, de hát a Nemzetibe való. Százhuszonegy szereplő játszik benne. Hol vegyenek ennyit Nagyváradon?
Tekintettel arra, hogy minden jónevelésű tragédiában tömeges gyilkosság fordul elő, s a Benkő Jolánéban is, Benkő Jolán elhatározta, hogy egy sereg gyilkosságot házilag eszközöl. Most otthon a lakásán legyilkol vagy hatvanhét szereplőt, s aztán újra benyújtja a darabot a színpadra, hogy ne maradjon legyilkolatlanul egyetlen egy szereplő sem…
Nagyváradi Napló 1902. február 15.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
