62. EGY KIS CENZÚRA
62. EGY KIS CENZÚRA
Röviden már írtunk a gyulai esetről, hogy néhány gyulai „vezető” alak cenzúrát akart gyakorolni, s arra bírni Krecsányi Ignácot, hogy ne adassa elő Bródy Sándor Hófehérkéjét, melyet a direkció az utolsó előadásra tűzött ki. Ennek a kis cenzúrás történetnek érdekes előzményei voltak. Bródy Sándor valamikor Gyulán időzött egy rokonánál hosszabb ideig. Az alföldi város a maga sajátos életével sok érdekes megfigyeléshez juttatta a Bródy érdekes, impresszionista egyéniségét. Pompás figurákat látott. Megfigyelte a magyar vidéki társadalom ismert kicsinyességeit, hibáit és hazugságait. Szóval mint igazi íróember, témával telten távozott. A megfigyeléseket aztán föl is használta. Persze nem fényképezett. De bizony egy novellájában magukra ismerhettek azért egynémely gyulai potentátok, s ráismerhettek bizonyos, ilyen-olyan kis vonatkozásokra is. A novella nagy megrökönyödést keltett Gyulán. A „leleplezést” nem tudták elfeledni Bródynak azok, akik a témát szolgálták, s Gyulán igen előkelő társadalmi állású urak. Ezért akartak cenzúrázni. Ám a terv nem sikerült. Mint megírtuk, a gyulai közönség Hófehérke előadásán megtöltötte a színházat, s tapsolt sokat a Bródy érdekes darabjának. Krecsányiék különben már Hódmezővásárhelyen vannak.
Nagyváradi Napló 1901. augusztus 2.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
