80. AZ ŐSZI NAGYVÁRAD
80. AZ ŐSZI NAGYVÁRAD
Az ember gyámoltalansága növelte nagyra a tavaszt. Az a gyámoltalanság, amely megrészegül az élet bizsergésétől, de megreszket egy sárgult falevél hullásától is. A tavasz valóságos felségjogokat élvez az emberi gyámoltalanság jóvoltából. Reá esküszik, érte lelkesedik mindenki. Persze, hisz a tavaszé például március, a göthös emberiség eldorádója. Április is a tavaszé, hogy édesen szeszélyes, sugaras-felhős, de mindig gyors, szinte vágyakozni látszó vegetációjával besodorjon bennünket az életmámor önhitt forgatagába. Na meg aztán Május, mikor a tobzódó életmámortól majdnem tökrészegen hajszol bennünket egy nagy örök törvény. Május a szerelem hónapja, a halál kicsúfolásáé…
Hát persze, hogy nagyra növelte emberi gyámoltalanságunk a tavaszt!… Még a fűzfapoéták közül is csak a filozófusabbak, tehát a kellemetlenebbek űzik az őszi rigmusgyártást. Hja, az ősztől félünk. Az ősz nagyon meglakoltat a tavaszi lumpságokért. A májusi szeretkezések tökrészegségéért a katzenjammer kínjait küldi ránk az ősz. Az ősz, a szép, a nagy harmóniába illesztő, filozófus ősz… Zakatolt, rázott a kocsi, mely nyargalt velünk, mikor ezek a dolgok eszünkbe ötlöttek. Mert, hogy tegnap volt az első szép őszi nap… És micsoda szépség az ősz szépsége annak, aki májusban is többet kontemplált, mint ágált, s aki ősszel is olyan mulatságosnak tartja a bolondos életet, mint amilyen igazságosnak tavasszal az édes bolondságokkal leszámoló harmóniába illesztő elmúlást…
Mert az ősz szépsége a harmónia. És a harmónia fölséges érzésével hatott reánk a tegnapi nap…
Az őszi Nagyvárad pedig nagyon-nagyon szép. Talán csak az őszi Nagyvárad szép. Mert egy gyönyörű őszi nap varázsa megillethet bennünket egy percre a harmónia nagy érzésével. Igaz, hogy nagyon szép napnak kell lennie… Máskor kevés jut a harmóniából Nagyváradon...
Nagyváradi Napló 1901. szeptember 12.
(.e.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
