51. A KARD
51. A KARD
– Katonák és polgárok harca –
Nem, kérem, ne tessék megijedni: nem fogunk generalizálni. Ama bizonyos jó viszonyt polgárok és katonák között nem fogjuk éppenséggel zavarni, bár hogyha ez a jóviszony sokáig így tart még, nem lesz ebben az országban csak nyomorék polgár s degradált katona. Ez bizony szép lesz. No dehát ne generalizáljunk. Beszéljünk hidegen és előkelően ama harcról, melyről már röviden írtunk, s mely hölgyzene kíséret mellett folyt le szombaton éjjel a nagyváradi Lloyd-kávéházban.
A hölgyzenéhez – úgy hisszük – éppen úgy nincs több joga a katonatisztnek, mint a polgárnak, ahogy nincs a férfi, mondjuk cigányzenéhez. Sőt ez utóbbihoz még inkább lehetne, mert legutóbb is két volt katonatiszt állott be a cigánybandába. A Lloyd-kávéházhoz sincs több jussa a katonának.
A női negyedhegedűsre is éppen olyan joggal kacsinthat a polgár, mint a civil. A katonaság a mi tudomásunk szerint nem nőhódítás és polgárverés céljából nyeli el a mi kiizzadt millióinkat. Nekünk úgy tetszik, hogy valami más hivatása van a katonaságnak.
Újra ismételjük: nem generalizálunk. Csak a szombat éjjeli harcról s szereplőiről beszélünk. Még a kardviselés sem privilégiuma a katonaságnak. Ha tetszenék nekem, állandóan díszmagyarban s karddal járnék. Mit gondoltak tehát Géczy, Patics és Bende tiszt urak? Azt gondolták, hogy a karddal a polgárt kell megölni, aki a kardravaló pénzt szerzi?
Vagy azt gondolták, hogy ilyen intelligens erős városban, mint Nagyvárad az Úr 1902-ik esztendőjében s a militarizmusellenes szociális hangulat erősödésében be lehet a terrorizmus uralkodását vezetni? Azt hitték, hogy a polgárok nyugodtan tűrik, hogy belőlük vagdalt pecsenyét csináljanak a katonatiszt urak?
Sajnáljuk Géczy, Patics és Bende tiszt urak esetét. Ez alkalommal ugyan nagyon szomorú dolog nem történt. De bár a kard nem tett kárt senkibe, bizonyos, hogy a kard volt az oka mindennek.
Mikor látják be már végre a tisztelt intéző hatalmak, hogy a kardot le kell tétetni a katonával? A polgári társadalom már nemcsak elkeseredett, de elszántan dühös is. Sok oka van reá. Ne viseljenek háborút már tovább velünk a saját katonáink!…
Nagyváradi Napló 1902. május 6.
(a)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
