182. A FARKAS ÉS BÁRÁNY MESÉJE
182. A FARKAS ÉS BÁRÁNY MESÉJE
Az ördög hordaná el a klasszicizmust, mégiscsak vissza-vissza kell térnünk hozzá. Íme a farkas és bárány meséje újra megismétlődött. Erős különben a gyanúnk, hogy pszeudum ennek a mesének a római származása. Valamelyik reformáció korabeli tudós ember csempészhette be ezt a mesét a többi közé. Olyan, aki ismerte már a jezsuiták hadakozási módját. Az történt, hogy az antiszemita farkas itt Nagyváradon újra nekiment a szemita báránynak, hogy miért kötekedik. A tornakör futball versenye adott erre alkalmat, honnan csöndesen kitudtak minden zilált vallásfelekezetű embert. Hisz nincs belőle semmi baj. Budapesten ugyan kilencven percentje a labdarúgóknak nem Krisztus híve, ám Nagyváradon másként is lehet ez. De felülkerekedni, gúnyolódni, rekriminálni mégis nagy merészség. Hát a karusszelen sem voltak kazárok? Ugyan, ugyan. Nem is tudnának a kékvérűek semmit sem csinálni a Lipótváros pénze nélkül. Megváltották azok bizony a jegyeiket a legelső helyre. De mi történt? Új első helyeket csináltak, nehogy a fajmagyarok mulatságát az első helyről nem tiszta fajmagyarok nézzék. De azért ott voltak. Itt, a tornakör versenyén sem érzékenykedésből maradtak el, hanem, mert rosszul késztették, rendezték az egész versenyt. Hiszen ha fenn tudtak tartani színházat s mi egymást – nem bojkottálják a tornaversenyt sem. És nem is olyan érzékenyek, mint bizonyos körök elhitetni akarják. A nagy érzékenység kevés büszkeségnek s önérzetnek a jele. Írja pedig mindezt egy keresztyén vagy keresztény. Ahogy tetszik…
Nagyváradi Napló 1902. június 6.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
