160. EGY PLÉBÁNOS, EGY PROTESTÁNS LELKÉSZ ÉS EGY RABBI
160. EGY PLÉBÁNOS, EGY PROTESTÁNS LELKÉSZ ÉS EGY RABBI
[Párizsból írja levelezőnk:]
Most volt a francia dekorálás ideje, melyet a demokrata köztársaság érdemes polgárai mindig szívrepesve lesnek. Különösen a piros szalagok okoznak kellemes és kínos emóciót. Mindenféle polgári hivatásra jut néhány becsületrend-jelvény. A harmadik köztársaság divatba hozta, hogy a tömeges dekorálás során rendesen három lelkészt is szokott fölékesíteni: egy plébánost, egy protestáns lelkipásztort s egy rabbit. Az idén azt beszélték, hogy katolikus pap nem kap kitüntetést. A kormány fél, hogy a jelen szituációban, az egyház és állam harcának kitörésekor minden katolikus pap visszautasítaná a kormány kitüntetését, s így a kormány meg sem próbálkozott vele. Ám nem így történt. A francia kormány talált egy érdemes öreg katolikus papot, kit boldoggá tett azzal, hogy a becsületrend lovagjává nevezte ki. Gril címzetes kanonok az, a Notre-Dame plébánosa. Hetvenhat éves aggastyán. Egyszerű, nagyon jámbor, munkás és szentéletű pap. Dicsekedve mondta egy újságírónak:
– Bourgueil-ből való vagyok, s ez a városka most már két becsületrendes papot mondhat a magáénak: a tours-i érseket s az ön alázatos szolgáját.
Régi világból való ember Gril kanonok. Az új idők szenvedelmeit nem érti. Ő híve a konkordátumnak, alázatos gyermeke az egyháznak, de tisztelője Combes-nak is – mint mondja. A kitüntetett lelkipásztor Benoit-Leenhardt cette-i református pap, hetvenöt éves. Cette-ben kevés protestáns él, de van egy szanatórium, melynek évenkint átlag 800 protestáns betege van. Negyvenhét éve végzi itt Benoit-Leenhardt a lelkek gondozását. Érdekes dolog, hogy rabbi ez évben váratlanul nem jutott kitüntetéshez.
Budapesti Hírlap 1904. augusztus 18.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
