72. AZ ÚJ NÓTA
72. AZ ÚJ NÓTA
(Párizsi levél)
Van, Franciaországban volt, egy öreg nóta, öregebb a Gotterhalténál. Vieille chanson: sok ezer év óta dúdolják a fülünkbe. Öreg nóta és nem is volt talán rossz nóta a maga idejében. Volt benne isten, mennyország, pokol és purgatórium. Volt, volt és nincs: meghalt az öreg nóta. Bús halál a nóta-halál és egy kicsit reszketünk valamennyien. Ostoba nóta volt, de nóta volt és kényelmes. Jóízű, édes nyálú századokat aludt mellette a nép. Nem lehet ezt a kertelő beszédet folytatni. Ami igaz, az igaz: a vallás volt ez a régi nóta. Ami igaz, az igaz: Franciaország nem az Egyházat ütötte fejbe. De bizony az egész zsidó-keresztyén mítoszt a papok fölséges úristenével egyetemben. Dicséretes dolog, hogy a gyilkos urak tisztában vannak cselekedetükkel. Jaurès megkérdi, hogy mi lesz az új nótával? Briand, Viviani s maga Clemenceau is bevallják, hogy új nóta kell. De ők miniszterek, nagy urak és óvatosak. Ám Pelletan, az ex-miniszter már mer beszélni. Egész Európában meg kell érteni ennek az őszinte, borissza embernek a szavát. Pelletan körülbelül ezt mondja:
– Uram, az osztályharc szó csúnya szó. Nincs osztályharc. Vannak emberek, akiknek igazságtalanul sok jutott a földi kedvezésekből. És vannak, akiknek igazságtalanul kevés. Miről van szó? Ezt a kis hibát helyre kell hozni. Egy olyan dicső ország, mint Franciaország csak nem fog habozni, mikor ilyen kicsiségről van szó? Ezt a társadalmi kiigazítást muszáj megcsinálni. Hamar, hamar. A néptől elvettük a Mennyországot. Legalább a Földet szerezzük meg neki vigasztalásul. Ha nem tesszük, baj lesz.
Banketten beszélt Pelletan, s a bankettező uraknak bíborvörös lett a bőre. Ez a helyzet. Ahogyan a borissza Pelletan elárulta. Új nóta kell a régi nóta helyett. S az új nóta nem lehet boci-boci-tarka-féle nóta. Alapos, teljes, jó nótának kell lennie. Hogy eltartson ez is legalább addig, mint a régi Isten-nóta.
Mindebből pedig úgy-e kiderül, hogy vallásalapító időket élünk. Jézus óta nem éltek olyan tüzes, nemes keresztyének, mint ma. Ugyanazok, akiktől nálunk Polónyi a társadalmat félti. Készül az új, a jobbik keresztyénség. A remegő világ Heródeseinek egész Franciaországot le kellene gyilkoltatniok. Szerencse, hogy nem lehet.
(Párizs, november 13.
Budapesti Napló 1906. november 18.
A. E.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
