47. FEDÁK ÉS A GYORSHAJTÁS
A kétszáz koronáért, amire túlgyors automobiljáért ítélte el a budapesti rendőrség, nem sajnáljuk Fedák Sárit. Ha nagyon őszintéknek szabad volna lennünk, van még néhány balsiker, melyeket szintén nem siratunk meg, holott szintén Fedák Sárival történtek. Azért pláne irigyeljük a Sárit, hogy külföldre mehet, mert milyen irigylendő örömmel fog ő visszajönni. Nincs más célunk, mint az ő automobil-afférjából, e kicsi ügyből, kihozzuk a nagy tanulságokat. Tudniillik az élet olyan ravasz, hogy a maga nagy törvényeit a legfurcsábban kicsi esetekbe rejti. Hogy Fedák Sárit megbüntetik túl gyors automobiljáért, ebben egy nagy törvény és nagy igazság lappang.
Mindenütt lakol a világon, de sehol olyan könnyen, mint nálunk, nem lakol az ember azért, hogy siet. A beregszászi leány, aki mikor följött Budapestre, nem tudta, s talán még ma sem tudja, hogy miért szalad lovak nélkül a gépszekér, nagyon sietett. Egyre- kettőre, mint egy tüzes csikó, rugdosott el útjából divatos és kikiáltottan nagy nőket. Ez tetszett Budapestnek, mely a legkonszolidálatlanabb városa a világnak, s ahol futólag rettenetesen tudják honorálni a szokatlant. De nincs is város a világon, mely úgy tudjon büntetni a maga gyors hibájáért, mint Budapest. Ez egy őrlő, egy lejárató természetű város, mely még a sikert is csak azért adja, hogy mohón visszavegye. Sári ezt nem vette észre, s talán ebben az életben nem lesz ideje annyi bölcsességre, hogy ezt, amit írunk, megértse. Sári sietett s hogy, mihelyst tehette, automobilt vásárolt, ez már csak egy öntudatlan szimbóluma volt a Sári nagy sietségének.
Ami bekövetkezett, azt Fedák Sárin kívül mindenkinek előre kellett látnia. Még akkor is, ha az, mivel Fedák Sári jött, nagy kultúr-érték lett volna, amiről most nem vitázunk.
De még a szimbólum is megbosszulta magát: Fedák Sárit gyors hajtásért megbüntették. Oly kedves és mulatságos kis eset, hogy nem is tudunk szomorkodni miatta. Pedig alapjában nagyon szomorú eset, holott ezúttal csak egy Fedák Sárival esett meg.