Bem visszavonulása Dévára.
Bem visszavonulása Dévára.
Bem megvert hadával a vizaknai csatára következő éjjelt a lakosság megbízhatatlanságánál fogva Szerdahely utcáin és térein töltötte, sebesültjeit és betegeit még meglevő vonatával pedig Szász-Szebesre (Mülbach) küldte előre. Ennek hirére Gyulafehérvár védőrségéből 5 gyalog század, 1 lovas szakasz, 80 főnyi népfölkelő és 1/2 háromfontos üteg Bartels nyugalmazott ezredes parancsnoksága alatt azonnal elindult Szász-Sebesre s azt a benne levő magyar sebesültekkel együtt, kiknek nagyobb része az ellenséges indulatú szász lakosság hozzájárulásával lemészáraltatott, hatalmába ejtette. Nemsokára azonban beérkezett ide Bem hadával s Bartels ezredest rövid harc után Gyulafehérvár felé vetette vissza, minek eszközlése után ő maga helyezkedett el a védőfalakkal körülvett városban az üldöző osztrákok beérkeztét bevárandó. Délután 3 óra tájban csakugyan meg is érkezett Losenau ezredes elővéd-dandárával a város előtt, de miután abban Bem csapatjai jól eltorlaszolták magukat, Losenau a zöm beérkezte előtt, mely aznap csak Szerdahelyig jutott, nem igen mert komolyabbat kezdeményezni, minek folytán este felé Péterfalva és Rehóba húzódott vissza.
Február 6-án délelőtt 9 és 10 óra között beérkezett Puchner hadának zömével Szász-Sebes előtt s Bemet egyik tisztje által megadásra szólította fel, amit azonban ez határozottan megtagadott, de miután észrevette, hogy az egész osztrák sereg nyomában van, Bem a szándékosan hosszó lére eresztett tárgyalások alatt csapatjait szép csendben elindította Szászváros (Broos) felé. Puchner a cselt észrevevén, azonnal elindította Kalliány tábornokot Bem üldözésére, aki azonban a magyarokat utol nem érhetvén, Bencencnél, melyet Bem utóhada felgyújtott, a további üldözést beszűntette. Este 7 óra tájban Puchner hadának zöme is Alkenyérig (Sibot) jutott, ahol éji nyugalomra vonult.
Bem, miután az útjába eső oláh népfölkelés által megszállott helységeken fegyveres erővel útat tört magának, estenden Szász-város elé ért, melynek bejáratát az oláhok szintén megszállva tartották s így nem maradt egyéb hátra, mint itt is, a sereg számára éji nyugvóhelyül kiszemelt várost előbb fegyveres kézzel hatalmába ejteni. Innen Bem Kemény alezredes és a Magyarországból érkező segélycsapatok felkeresésére gróf Bethlen Gergely őrnagyot, aki a veszélyes éjjeli út megtevésére önként jelentkezett, rendelte ki s akinek már éjféltájban a fővezérnek sikerült hirül adnia, miszerint Kemény hada már Piskinél áll, a bánáti csapatok pedig útban vannak s egy részök már Dévát érte el. Erre Bem másnapra a harc elfogadását határozta el.
Puchner február 7-én hajnalban Szászvárost meglepően megtámadni szándékolta, micélból gróf Daun őrnagynak a Parma zászlóaljjal, az egyik Bianchi zászlóajjal, 1 chevauxlegers-századdal és 1 hatfontos üteggel délfelől, Kalliány tábornoknak pedig dandárával északról kellett hajnal hasadtával a városba berontani. Ez utóbbi a kijelölt időre meg is érkezett a város elé, de a támadás megkezdésével a déli oszlop jelző lövéséig várni szándékozott, így aztán a figyelmessé lett magyarok őt magát árasztották el meglepő tüzeléssel, mire rajtaütés helyett a rendszeres harc vette kezdetét.
Bem eleinte, bár lőszere fogytán s mindössze 4 használható lövege volt, az erősbítések beérkezésének reményében sikeresen tartotta magát; és tényleg ép jókor jött meg a Zaránd megyébe kikülönítve volt Beke őrnagy az 55. honvéd zászlóalj 2 századával és a bihari lovas nemzetőrök egy osztályával, mely utóbbiak azonban a közéjük csapott első gránátlövésre megugrottak, magukkal rántván a rendes csapatok jó részét is. Bem mindannak dacára, hogy a császáriak túlereje agyonnyomással fenyegette, csak nem akart tágítani. Elvégre azonban, midőn már hada lassacskán végkép elmorzsolódott és egy puskagolyó jobb keze közép ujját leszakítá, a parancsnokságot serege roncsai felett Czetz alezredesnek átadván, Dévára sietett, ahova az összeszedett alig 1200 főnyi csapatmaradványokkal nemsokára Czetz is bevonult, kinek visszavonulását a Piskinél állást foglalt Kemény ezredes fedezte, akit aznap az ellenség békében hagyott. Kalliány ugyanis Pádnál, az elkésett Dan s a többi csapatok beérkeztét bevárandó, a további üldözést beszüntette; a zöm Szászvárosnál, a Coppet tartalék-dandár Szász-Sebesnél maradt.
Miután Bem Déván visszavonult hadát február 8-án az Arad felől jövő Hrabowsky hadosztállyal egyesítette, hosszas fontolgatás és habozás nélkül ismét a támadó műveletek szinterére lépett, melyen egyidőre elpártolt szerencsecsillaga csakhamar újból teljes fényében kezdett tündökölni.
Mialatt Bem Puchnerrel elkeseredett harcait vivta, a székelység is újból felkészült s már február 2-án 6 zászlóalj, 5 lovas század és 10 löveg Brassó elfoglalására indult. Az itt parancsnokoló Engelhardt orosz tábornok a készülődések neszét vevén, előbb egy 1 zászlóalj gyalogságból, 120 kozákból és 2 lövegből álló szemrevételező különítményt rendelt előre s midőn ez Szent-Péternél (Petersberg) a székelyek hadával összeütközött, Engelhardt a Brassóban visszamaradt többi csapatokat is előrerendelte. A rövid ideig tartó ütközet a székelyek visszavonulásával végződött mire Engelhardt csapatjait újból Brassóba rendelte vissza.
A leírt eseményekkel a szabadságharcnak egy jelentékeny része, a téli hadjárat, befejezését nyerte s mire a természet téli álmából új életre ébredt, a magyar sereget is tetterő és vállalkozó szellem tekintetében megerősödve és megifjodva találta.
Vége az első kötetnek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
