Megjegyzések. Elmélkedések.
Megjegyzések. Elmélkedések.
Lajos király belátván, hogy eddigi kisebbarányú segélynyujtásai csak ideig-óráig segítettek a litvánok részéről folytonos zaklatásoknak kitett lengyeleken s hogy ennek folytán az évente nyujtandó, de tartós haszonnal alig járó segítség rengeteg pénzbe és fáradságba kerül, igen helyesen arra az elhatározásra jutott, hogy a kisebbszerű mentési kísérletekkel felhagyva, immár oly hatalmas sereget vezet a litvánok és a tatárok ellen a Kárpátokon túlra, hogy azzal és a hozzája csatlakozó lengyel hadakkal, ha csak lehet, összemorzsolja a keresztény országoknak eme két legkiállhatatlanabb és legveszedelmesebb ellenségét.
Kár, hogy az ezévi hadműveletekről az egy Villanus Mátén kívül, egyik egykorú vagy közelkorú krónikás sem emlékszik meg s így csak nagy vonásokban vázolhattuk ennek a felette érdekes hadjáratnak a menetét, mely végre az ország északkeleti határán túl fekvő szomszédos területeken rendet teremtett.
Hogy a tatár khán bizonyos fokig elfogultan lépett Lajos királyunk szeme elé, azon nem csodálkozhatunk, mert a Laczkfi által 1352-ben maroknyi hadával adott lecke után vajjon mit várhatott az akkor életét vesztett tatár fejedelem utóda, ha most magával a magyar királlyal és annak rengeteg nagyságú hadával kerül szembe, melynek láttára csapatjai és alattvalói máris eszeveszetten szétfutottak a szélrózsa minden irányába.
A két fejedelem között lefolyt párbeszéd minden esetre felette érdekes és ha szószerint nem is úgy hangzottak a felvetett kérdések és feleletek, de azok tartalma hűen tükröztetik vissza az akkori pillanatnyi helyzetet.
Ez a hadjárat végre meghozta Lajosnak is, Kázmérnak is azt az eredményt, amelyre mindketten már negyedik éve türelmetlenül áhítoztak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
