Ésa. 16
Ésa. 16
Ésa. 16.1
Küldjétek a föld Urának bárányát Szelából a pusztán át Sion leányának hegyére.
Ésa. 16.2
Mert mint a bujdosó madár szétszórt fészek körül, olyanok lőnek Moáb leányai az Arnon gázlóin:
Ésa. 16.3
Adj tanácsot, tarts ítéletet; tegyed árnyékodat délben olyanná, mint az éjszaka, rejtsd el a kiűzötteket, és a bujdosót ne add ki!
Ésa. 16.4
Lakozzanak benned menekültjeim, és Moábnak te légy oltalom a pusztító ellen! Mert vége a nyomorgatónak, megszünt a pusztítás, és elfogytak a földről a tapodók.
Ésa. 16.5
És Isten kegyelme megerősített egy ülőszéket, és ül azon igazsággal Dávid sátorában * egy bíró, jogosság keresője, igazság ismerője.
Ésa. 16.6
Hallottuk volt Moáb kevélységét, a * felettébb kevélyét, gőgjét, kevélységét, dühét, és üres kérkedését.
Ésa. 16.7
Ezért jajgatni fog Moáb Moábért, minden jajgatni fog, és nyögtök Kir-Háresethnek romjain egészen megtörve.
Ésa. 16.8
Mert Hesbon földei elhervadának, és Sibma szőlőjének drága vesszőit a népek fejedelmei levágták. Jáézerig értek azok, a pusztát bejárták, kacsai szétterjedtek, és a tengeren túlnyúltak.
Ésa. 16.9
Ezért siratom Jáézer siralmával Sibma szőlőjét, megnedvesítlek könyeimmel Hesbon és Eleálé, mert szüretedről és aratásodról a víg éneklés elmaradt. *
Ésa. 16.10
Elvétetett a vígság és öröm * a kertből, és a szőlőkben nem vígadnak és nem kiáltanak, bort sajtókban nem nyom a bornyomó, véget vetettem a víg éneklésnek.
Ésa. 16.11
Ezért bensőm Moábért, mint a czitera sír, és szívem Kir-Heresért!
Ésa. 16.12
És lesz, hogy meg fog tetszeni, hogy Moáb a magaslaton elfáradt, és hogy templomába megy imádkozni, de nem mehet!
Ésa. 16.13
Ez a beszéd, a melyet szólott az Úr Moáb felől már régen.
Ésa. 16.14
És most szól az Úr, mondván: Három esztendő alatt, melyek, mint napszámos esztendői, megaláztatik Moáb dicsősége egész nagy népével együtt, és maradéka kicsiny, kevés és erőtelen lészen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
