VIDATS JÁNOS
VIDATS JÁNOS
Nagykomlós, Torontál m. 1826. Apja V. István az első magyar (pesti) gépgyár alapítója. Magyar, nem nemes, r. kat. A titeli katonaiskolán tanul, majd jogot végez Pesten. Apja mellett dolgozik. Nőtlen. (Felesége Csernyus Jozefin lett, meghalt Bp., 1873.)
A pesti márciusi ifjak egyike.1848 augusztusában Földváry Lajos fővárosban alakult önkéntes zászlóaljának főhadnagyaként részt vesz a délvidéki harcokban. Szeptembertől őrmester a 14. (pesti) honvédzászlóaljban, jelen van a pákozdi csatában. Dec. 14 (16.)- hadnagy, 1849. jún. 23 (máj. 16.)- főhadnagy alakulatánál a fel-dunai seregben, ill. (VII.) hadtestben. Májustól július elejéig kikülönített századával Görgei Ármin őrnagy felső-magyarországi különítményében szolgál, egy ideig tábori vészbírósági ülnök. Végül százados ismét zászlóaljánál a VII. hadtestben a világosi fegyverletételig.
Vészbírósági működéséért halálra (Pest, 1852. ápr. 24.), ill. 2 év várfogságra (aug. 14.) ítélik. 1853. okt. 8. kegyelmet kap (Josefstadtból szabadul). Később ismét apja gyárában dolgozik, 1858- annak vezetője. 1861., 1865. és 1868. országgyűlési képviselővé választják. 1861- Pest város tanácsnoka, 1869- takarékpénztári elnök. A Pest városi Honvédegylet tagja volt. Anyagi okokból öngyilkos lett, Budapest, 1873. nov. 10.
Szinnyei: Magyar írók XIV. 1200-1201., Közlöny 1848/189., 1849/144., MOL: Hm. Ált. 1849. 1112., HL: Pesti hadb. 1852-7/134., Uo.: Rendőri megfigy. 75/112., Uo.: 1848-1849 51/17., Mikár Zsigmond I. 27., Vas. Újs. 1859/30. és 1873/46. (portré ui.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
