Mellékhasználatok.
Mellékhasználatok.
A fán kívül meglehetősen nagy jövödelmet nyújt az erdő az ugynevezett mellékhaszonvételekben minő pl. a legeltetés, a mit a szomszédos községek lakói birnak bérletben, a mi azonban, tekintettel a mindinkább belterjesebbé váló gazdálkodásra, mind kisebb és kisebb térre szorul; ilyen haszonvétel továbbá a makkoltatás, mi a gyakori késői fagyok miatt csak minden 4–5 évben egyszer ölt jelentékenyebb mértéket; ezenkivül a vágásokban a fűhasználat és az erdő arra alkalmas részeiben az épitőkő-, terméskő- és mészkő-fejtés.
A terméskövet városi épitkezésekhez, a mészkövet pedig kitünő minőségü mészégetésre fejtik, jobbára Kisfalu és Kavecsán község lakói. A mész legnagyobb részét szintén a városi épitkezésekhez használják fel.
Az erdei melléktermények közt megemlitendő még a kassai határban a kassai keramit-gyár által használt fehér agyag is.
Az erdők egyik melléhasználatát képezi még a vadászat, mely jogot 262Kassa város egy helybeli társulatnak évi 550 frt bér mellett 40 évre engedett át.
Az itten előforduló vadnemek a következők: őz, nyúl, fogoly, császármadár, fürj, haris, elvétve a magasabb fekvésü erdőrészekben a nyirfajd. A ragadozó és kártékony vadak közül: a medve, vaddisznó, róka, vadmacska, borz.
Az 1894. évben összesen 1020 drb hasznos vad és 429 drb káros vad került teritékre, s e lelőtt vadmennyiségnek hozzávetőleges értéke 1000 frtra tehető.
A felsorolt mellékhasználatokon s mellékterményeken kívül az erdőségek még igen sok más terményt is nyujtanak, melyek a városnak ugyan semmi hasznot sem hoznak, de számtalan szegény család megélhetését könynyitik meg, pl. eper, málna, szeder, áfonya s gomba. Az erdők javára tudandó be ezeken kívül még az erdőkből a város utczáinak és tereinek befásitására felhasznált hárs, juhar és fenyőfácskák és csemeték.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
