Utczák.
Utczák.
A belvárost észak-déli irányban ketté osztja a Fő-utcza (ring, theatrum civitatis), melynek keskeny – rendesen három ablakos – homlokzatu házai a hátsó mellékutczákig terjeszkedtek; elől a földszinten voltak a boltok vagy a műhely, az emeleten a lakószobák, hátul a kocsiszín, ólak, kamrák.
A ringgel s egyszersmind a falakkal párhuzamosan futó utczák követik ennek hajlását, így a Mészáros-utcza (platea carnificum 1394), a Fazekas-utcza (1547), Tót-utcza (1401), ma Kovács-utcza. A fő- és mellékutczákat szűk közök (Twergasse) kötik össze, mint a Lakatos-utcza (1555), a Tömlöcz-utcza (1547).
BOCSKAY ISTVÁN. (Orsz. képtár.)
A városháza a ring nyugti oldalán állott s közelében a városi mészárszékek (1477). A plébánia mai helyén volt s benne lehetett az iskola; a közös árucsarnok a színház helyén, a fürdő, a Forgách-utczában. A ringnek a Forgách-utczával képezett szögletén 1504-ben a „dy kalde herbrig” nevű szálló áll; a lőcsei ház, mely a XIV. századból eredt, 1569 óta a város tulajdona.
A külvárosi utczák közül a Tégla-utcza (1480) s a Béka-utcza (1529) északnyugatra esett; ez utóbbiban lehetett a békás fürdő (1385); ez irányban eshetett a Biró-utcza (1480) s Fokhagyma-utcza (1487); nyugatra a Forgách-utczai kapuval szemben feküdt a Szt.-Lénárd-utcza, benne Szt. Lénárd egyháza és kórháza (1473); északra az Új-utcza és a Csermely-utcza, ettől keletre a Szt. László-utcza, hasonnevű kápolnájával (1404); a 49várostól délre eshetett a Ludmány-utcza (1398.) s az Ispotály-utcza (1518), melyben (1366) a Szt. Lélekről nevezett kórház és templom állott. Ismeretlen fekvésü a Bodnár-utcza (1487) s a Kis-utcza (1518).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
