II. A KASSA-ODERBERGI VASÚT.
II. A KASSA-ODERBERGI VASÚT.
A kassa-oderbergi vasutnak itt levén kiinduló főállomása, szükségesnek tartjuk, hogy a vasút történetét mely 1895-ben ünnepelte 25 éves jubileumát, főbb vonásaiban itt ismertessük.
A kassa-oderbergi vasut első szakasza, a kassa-eperjesi vonal, 1870. szeptember 1-én nyilt meg. Vonalai a kassa-abos-zsolnai (sziléziai határvonal) magyar fővonal, 286 kilométer, az abos-eperjesi szárnyvonal, 17 km. Az eperjesi-tarnowi vonal eperjes-orlói határszéli része 59 km.
253A vasút kezelése alatt állanak: 1. a Margitfalu állomástól elágazó 7.5 km. hosszu gölniczvölgyi szabványos nyomtávu és a Gölniczbánya állomástól továbbmenő 25.8 km. hosszu keskenyvágányu vasút; 2. a Szepes-Olaszitól elágazó 9.4 km. hosszu szepesváraljai h. é. vasút; 3. a felsőmagyarországi bányatársaság tulajdonához tartozó István hutától elágazó 0,4 km. hosszu bányavasut (lóerőre); 4. a Márkusfalva mellett nyilt pályáról a kutterbachi vasbányába vezető 2.5 km. hosszu bányavasut; 5. az Igló állomástól elágazó 12.6 km. hosszu lőcsevölgyi h. é. vasút; 6. a Porádról elágazó 13.2 km. hosszu poprádvölgyi h. é. vasút, melyből Nagy-Lomnicz mellett Tátralomniczig a 9. km. hosszu tátralomniczi vasút ágazik ki; 7. a 8.6 km. hosszu késmárk-szepesbélai; 8. a 11.2 km. hosszu szepesbéla-podolini h. é. vasút; ezenkívül a Rózsahegynél és Zsolnánál elágazó iparvágányok és a m. kir. államvasutak tulajdonában levő csácza-zvardoni 19.8 km. hosszu vonal magyar része. Eperjesen az eperjes-bártfai h. é. vasút csatlakozik a kassa–oderbergi vasút vonalához.
Az eperjes-orlói vonalat, mely 1873-ban nyilt meg, az eperjes-tarnovi (magyarországi rész) vasuttársulattal az 1879. XXXIII. törvényczikk alapján történt egyesülésből kifolyólag 1879-ben vette át a társaság. A zsolna-határszéli vasutat 1871. január 8-án adták át a forgalomnak; a zsolna-poprádi és a poprád-abosi vonal épitését a franczia-porosz háboru és a munkáshiány késleltette; az elsőt 1871. deczember 8-án, az utóbbit 1872. márczius 18-án nyitották meg. Az utóbbi vonal épitésénél sok akadályt kellett legyőzni; a Hernád völgyében óriási erőfeszitéssel és robbantásokkal kellett utat törni a pályatestnek. A vasút, mely keresztülmegy a Visztula és Duna két vizválasztóján Iglónál és Csorbánál, a Hernádot 7, a Poprádot 2, a Vágot 5 izben hidalja át és az Odera vizválasztójn elhagyja a magyar határt. Összesen 504 áteresztője van; a hidak száma 262; ezek közül 16 nagy híd, melyek nyilása meghaladja a 30 métert; 45 híd 10–30 méter nyilással. Alagut négy van, összesen 1125 méter hosszuságban. Az állomások és megállóhelyek 254száma 75. Mozdonya volt a vasutnak 1894-ben 97 (a magyar részre 85), személyszállitó-kocsija 229 (a magyar részre 146), teherszállitó-kocsija 2795 (a magyar részre 2447). A vasút vezérigazgatója, Ráth Péter törekvésének köszönhető nagyrészben, hogy a csorbai állomástól a csorbai tóig 4.75 kilométer hosszu fogaskerekü vasút épül, mely 1896-ban nyilik meg. E vonalból 3.7 km. hosszuságu fogaskerekü, 1.05 km. pedig adheziós, 1 m. nyomtávval. A vonalból 4.51 kmnyi rész megy lejtőnek. A legnagyobb lejtő 127‰. Egyike lesz ez a legérdekesebb vasutaknak, a mely könnyen hozzáférhetővé teszi a turistáktól már ma is nagyban látogatott csorbai tavat.
KASSA. – A PÁLYAHÁZ.
(Letzter S. felvétele.)
Ráth Péter, Ráth Károlynak, Budapest fő- és székváros főpolgármesterének unokaöcscse, a magyar vasúti szakférfiak sorában régtől fogva első helyen áll. Már a hatvanas években működött a pest-losonczi vasút nyomjelzésénél; onnan a kassa-oderbergi vasút épitéséhez ment át, a hol magára vonta a kormány figyelmét, s meghivták a közlekedési minisztérium vasúti szakosztályába. Később vasúti és hajózási főfelügyelőnek nevezték ki. Baross Gábor ajánlatára a kassa-oderbergi vasuttársaság 1889-ben megválasztotta vezérigazgatójának, mely állásában azóta kiváló sikerrel működik.
RÁTH PÉTER.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
