Ókér.
Ókér.
Ókér, az újvidéki járásban fekszik. Kér nevű helység több volt. E névvel először István, ifjabb király korában találkozunk, a ki bizonyos Márkusnak, az ő és fivére, görög Domonkos érdemeiért (ez utóbbi a király szolgálatában a csatában esett el) 1267-ben, a Bács várához tartozó Harsány és Keer nevű földeket adományozta. A hely topográfikus leírása nyilvánvalóvá teszi, hogy e földbirtok a mai Ókér és ennek szomszédsága lehetett. Ez első felemlítés után nagyon sokáig nem találjuk Kér nyomát. Csánki 1461-ben említ egy bácsvármegyei Nagykeer nevű helyet, a mely ekkor az Iregi Baranyai családé. A török hódoltság korában, Steltzer adatai szerint, két Kér nevű falut találunk a bácsi nahijében. Kis-Kér a defterek szerint 1554-ben 2, 1570 körűl 9 és 1590-ben 15 adózó házzal és Meggyes- vagy Nagy-Kér 1590-ben 27 adózó házzal szerepel. Ez adatok azonban még nem állanak minden kétségen felűl. Egészen elfogadható adat csak 1655-ből való. Ekkor iktatták be ugyanis gróf Wesselényi Ádámot Nagy-Kér birtokába. Egy 1702. évi kamarai összeírás Kis-Kért és Nagy-Kért új falvaknak mondja. Valójában azonban csak egy falu fejlődött ki, a mostani Ókér, a melyben 1715-ben 19 adófizető volt, s e falut a kir. kamara 1721-ben évi 450 frtért Billardnak adta bérbe. Neve akkor csak egyszerűen Kér volt és lakossága szerb. Az 1768-ik évi kamarai térképen Kér kamarai falu az Almaska bara mindkét oldalán fekszik és tőle kissé keletre, a bara éjszaki oldalán egy régi templom helye van feltüntetve; a faluban 123 szerb család lakott, a falu határa, a mely Alpár fölött terűlt el, 7497 hold. Az 1772 július 17-én kelt urbarium már Ókérnek nevezi a falut. Ókérnek legrégibb pecsétje 1700 elejéről való. Ókéren 1793 óta van parókia; temploma előbb vályogból, 1816-ban téglából épült. Van még gör. kel. és ág. ev. temploma is. A lakosság olvasó- és temetkezési egyleteket tart fenn. Ókér határa 10,002 kat. hold. Ebből a községé 567 hold, a melyből azonban 324 nem használható. Az 1900. évi népszámláláskor volt itt 4143 lélek 725 házban. Anyanyelv szerint 544 magyar, 2406 német, 51 tót, 14 kisorosz, 1127 szerb. Vallás szerint 522 róm kat., 1118 gör. kel., 2349 ág. ev., 101 ref. stb. Van vasúti állomása, postája és távíró-hivatala. E község határában feküdt hajdan Medenczés, mely 1467-ben a Szántai Marhárt család birtoka volt, de később elpusztúlt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
