Péterréve.
Péterréve.
Péterréve. Az óbecsei járásban van. 1904 előtt Petrovoszeló volt a neve, s ez a név a török korban kerűlt használatba a régi Péterréve helyett. Ennek múltja egész 1093-ig nyúlik vissza, a mikor Szt. László király a tihanyi apátság birtokait és jogait felsorolván, Péterrévét is említi a Tisza mellett. 1247-ben IV. Béla Pongrácz grófnak birtokait bejáratva, említi az oklevél Zentarévét és Zanathot a Tisza mellett, s egy Halász nevű falut, a mely ott van, a hol a Harangod folyó a Morotvába szakad, a mely Péterrév felől jön. Ezek azonban, valószínű, hogy tiszántúli helyek s így az említett Péterréve is a torontáli oldalon lehetett. 1422-ben (Pesti szerint 1441-ben) Brankovics György, többi között bácsmegyei Péterréve nevű birtokát rokonának: Birinyi Pálnak adományozta. 1440-ben pedig szintén Brankovics György elzálogosította itteni birtokát Geszti Mihály fiának, Lászlónak. Az 1522. évi csongrádmegyei tizedjegyzékben, a hová akkor a Tisza vidéke is tartozott, fel van sorolva Péterréve is. Péterrévében a dézsmabúza Kustár Tamás szérűjében volt összehordva. Péterrévét ezen a néven többé nem találjuk, mert a török defterek a szegedi nahijében már Petrovoszelót, másként Petrovczét sorolnak fel 1590-ben 9 adózó házzal. 1665-ben Szelepcsényi György kalocsai érsek az érsekség régibb birtokait összeírván, Petrovoszelót is felsorolja. Az 1690-es török határmappán a Tisza mellett, Mohol alatt, egy Stari (régi) Petrovoselo nevű hely s ez alatt Petrovoselo falu van feltüntetve egy templommal. Így tüntetik fel Ó- és Újpetrovoszelónak helyét Homannak 1720. és Liedlnek 1740. évi térképei is. Petrovoszeló a tiszai határőrvidék szervezetébe felvétetve, 1702-ben határőri helység lett. A szerbek 1698-ban telepedtek itt le. 1717-ben a katonaság ökröket legeltetett Petrovoszelón. 1740 körűl Bács vármegyének panaszából tudjuk, hogy Petrovoszeló katonai helynek három pusztája van: Obornyácsa, Szvianicsa és Vizes. 50 katonát tartozik kiállítani, pedig 200 adóképes egyén lakik itt. A tiszai határőrvidék megszűntével 1751-ben Petrovoszeló is a szabadalmazott koronai kerületbe kerűlt. 1767-ben 22 magyar család is lakott itt, az 1777. évi összeíráskor pedig 194 gazdát, 10 házas és 5 házatlan zsellért találtak itt. 1789-ben panaszolják a petrovoszelói magyarok, hogy bár a szerbektől külön földeket kaptak, de azért nyolcz évi itt tartózkodásuk óta sokat kellett elszenvedniök 143tőlük. 1805-ben Petrovoszelóhoz tartozó puszták voltak Vizes, Zednicza s Obornyácza. 1848-ban a koronai kerület megszűnt és Petrovoszeló a vármegyébe kerűlt, 1870-ben pedig megváltotta magát a földesúri terhek alól. Iparosczéhei, a lakatosok, bognárok, stb. 1815-ben kaptak szabadalmat. Petrovoszelónak régi pecsétje a tiszai koronai kerület közös pecsétje, a mely 1751-ből való. A róm. kath. parókia 1774-ben szerveztetett. Mindszentekről czímzett templomuk 1805-ben épűlt, 1854-ben a tűzvész, mely a községnek harmadrészét elpusztította, a templomot is megrongálta, de nemsokára renoválták. A gör. kel. s az izr. vallású híveknek szintén van templomuk. A községtől nyugatra, az úgynevezett belföldeken egy régi nagy halom van, a Tisza mellett pedig még hat ilyen halom található. A község határa 20,150 kat. hold. Nagyobb birtokos a község, mint testület. Az 1900. évi népszámláláskor Péterréven 9504 lélek volt, 1862 házban. Anyanyelv szerint 7463 magyar, 47 német, 3 horvát, 1972 szerb, 28 egyéb. Vallás szerint 7036 róm. kath., 4 gör. kath., 1949 gör. kel., 16 ág. ev., 20 ref., 396 izr., 92 egyéb. Szépen rendezett, iparkodó község, van három országos vásárja. A lakosság olvasókört, társaskört, népkört, róm. kath. olvasókört, kath. legényegyletet, két szerb olvasókört, dalárdát, két temetkezési egyletet, fogyasztási és tej-szövetkezetet tart fenn. Van itt fiókja az orsz. munkás- és cselédpénztárnak száz taggal, kiknek tagdiját a község fizeti; van keresztény népbank és hitelegylet, r. t. Van két téglagyár és egy szikvízgyár is. A róm. kath., gör. kel. és izr. felekezetek külön-külön elemi iskolát tartanak fenn; összesen huszonkét tanterem van és két óvoda, melyeknek összes fenntartási költségeit a politikai község saját törzsvagyona jövedelméből fedezi. Van vasuti állomása, postája és távirója.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
