Bevándorlás.

Full text search

Bevándorlás.
A lakosságról szólván, meg kell emlékeznünk arról a boszniai bevándorlásról, melynek idejét, egykorú oklevelekre támaszkodva, 1686–1690 közé tehetjük. (L. Evetovics, Képek Baja város múltjából, 9. old.) A törökre nézve oly szerencsétlen kimenetelű 1683-iki bécsi hadjárat után ugyanis Kara Musztafa nagyvezér vert hadai a Balkán félszigeten, de különösen Boszniában óriási módon kegyetlenkedtek. Radnich Mihály bosnyák ferenczes barát, később budai gvárdián, 1686-ban azt írja Rómába a propagandának: „Életünk nem élet, hanem ideig-óráig tartó tengődés, éjjel-nappal az erdőben, a barlangokban rejtőzünk.”
Ily körűlmények között fogamzott meg a sokat zaklatott bosnyák népben a Magyarországba való költözés gondolata, mely a mondott időközben valóra is vált. Bajára főleg Dolnja-Tuzla vidékéről jöttek. De hogy herczegóczok is szép számmal lehettek közöttük, arra a „bunyevácz” névből következtethetünk, mely gyűjtő-neve az összes bevándorlott bácsmegyei és pestmegyei katholikus illíreknek és Popovich M. György szófejtése szerint annyit jelent, mint Bunamenti; a Buna pedig a herczegovinai Neretvának balparti mellékfolyója.
Az utolsó Czobor, a ki Baja városát bírta, a tékozlásáról híres Czobor József volt, ugyanaz, a ki a hagyomány szerint azt a fogadást, hogy kinek lesz egy udvari estélyen a legdrágább ruhája, azzal nyerte meg, hogy családi képtárából egy valódi Rubens-képet kivétetett a keretéből s abból csináltatott mellényt magának. Nem is csoda, hogy ilyen költekezés mellett egyre-másra el kellett adnia vagy zálogosítania birtokait. Bajára 1741-ben kerűlt a sor. Április nyolczadikáról kelt az a kamarai engedély, melynek értelmében a bajai uradalmat Vajai Lászlónak és báró Orczy Lőrincznek adta zálogba 14,000 frtért. Ő maga 1771-ben szegényen halt meg. Utolsó napjait Mária Terézia kegydíjából tengette.
Nehány esztendő múlva a szép birtok a fiskusra száll, mely 1750-ben cserébe adta azt a kulai uradalomért gróf Grassalkovich Antalnak, a ki viszont ugyanaz évben 8000 frton bérbeadta a városnak; de a város fizetésképtelensége miatt, öt esztendő múlva el is vette tőle.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir