Zombor közoktatásügye. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Zombor közoktatásügye.

Zombor szabad királyi város közoktatásügyének állapotát a következőkben ismertetjük:

418A sz. kir. városnak a legutolsó népszámlálás alkamával összeírt 29,609 lakosa közűl 31% magyar, 8% német, 40% szerb és 21% bunyevácz. Az első magyar iskola 1722-ben nyílt meg. A gör. kel. szerbajkú lakosok 1690-ben telepedtek le e város területén és első hitfelekezeti iskolájuk valószínűleg egykorú a róm. katholikus iskolával.

A város már 1749-ben szabad királyi várossá lett, de tanügyi fejlődése csak lassan haladt előre. A királyi helytartó-tanácsnak 1845. évi rendelete után fordítottak nagyobb gondot a közoktatásügyre. 1855-ben a róm. kath. és gör. kel. iskoláknál négyosztályú főtanodát és kétosztályú leányiskolát, továbbá izr. iskolát és három osztályú alreáltanodát találunk. Az 1868. évi törvény megjelenése után a város tanügye rohamosan fejlődött. A róm. kath. leányiskola vezetését 1885-ben a Miasszonyunkról nevezett iskolanénékre bízták s ekkor Haynald érsek a zárda felépítésére 100,000 koronát adományozott. Ez összegből és a hitközség 54,000 kor. hozzájárulásából épűlt fel a díszes külsejű és a pedagógiai, valamint az egészségügyi követelményeknek megfelelő leányiskola.

Az ág. ev. hitfelekezet 1906 szept. 1-én szervezte iskoláját. Az elemi népiskolákon kívűl e törvényhatóság területén róm. kath. és gör. keleti hitfelekezeti és magánjellegű polgári leányiskola is működik. A magán polgári leányiskola a m. kir. közoktatásügyi minisztérium engedélye alapján 1907 szeptember 1-én nyílt meg. Az iparos- és kereskedő-tanoncziskolákat 1885 óta tartják fenn.

A kisdedóvás ügyét a róm. kath., gör. keleti s társulati kisdedóvó szolgálja. Újabban négy állami kisdedóvót s községi polgári fiú- és leányiskolát szerveznek.

A gör. kel. szerb tanítóképző-intézetet a magyar udvari kanczellária engedélyével Szentendréről 1815-ben helyezték át Zomborba. Eleinte ez a képzőintézet vegyes volt; csak 1895 óta választották el a férfi tanítóképző-intézetet a tanítónőképzőtől. A tanítóképző-intézeteket 1896-ban négy évfolyamra fejlesztették ki. A magyar nyelvet a képző-intézetekben 1834 óta tanítják. E két tanintézet jelenleg Terzin Pál igazgató vezetése alatt áll.

A városi törvényhatóság területén az 1906/7. tanévben összeírtak 4903 tankötelest; ezekből 6–12 éves fiú: 1639; 6–12 éves leány: 1677, 13–15 éves fiú: 811, 13–15 éves leány 776; hitfelekezetek szerint: róm. kath. 2693, gör. keleti: 1998, ág. hitv. ev. 24, ref. 49, izr. 139; anyanyelv szerint: magyar: 1649, német: 257, szerb: 2006, bunyevácz: 991; tényleg iskolába járó tanköteles volt: 3235. Az iskolába járók számát a tankötelesekhez viszonyítva, iskolába járt a tankötelesek 66%-a. A tankötelesek 34%-a a város határában elszórt tanyákon tartózkodik, s e miatt nem járhatott iskolába.

A városi törvényhatóság területén a gör. kel. szerb tanító- és tanítónőképző-intézeteken kívűl volt összesen 21 tanintézet és pedig jelleg szerint: róm. kath. 6, gör. kel. 12, ág. ev. 1, izr. 1, magán 1. Fokozat szerint: elemi iskola 18, polgári iskola 3. A tankötelesek neme szerint: tisztán fiú 2, vegyes 14, tisztán leány 5. Tanítási nyelv szerint: magyar: 10, szerb: 11.

A városi törvényhatóság a hitfelekezeti iskolákat az öszes fenntartási költség erejéig segélyezvén, tanügyi czélokra évente 134,044 koronát fordít.

A fennálló népoktatási tanintézetekben 59 tanerő van alkalmazva, ezekből képesített: 23 férfi, 36 nő; rendes 23 férfi, 36 nő. A magyar nyelvet oktatói képességgel bírja 58 tanerő.

A róm. kath., ág. ev. és izr. elemi, továbbá az iparos- és kereskedő-tanoncziskolák tannyelve tisztán magyar lévén, e tanintézetek a magyar állameszme szolgálatában magasztos hivatásukat sikeresen oldják meg.

Zombor város és vidéke árvái részére az apácza-zárdával kapcsolatban árvaházat is alapítottak. Ez az emberbaráti intézet 1887. év óta áll fenn.