A város közvagyona.
193A város közvagyona.
A nagy gazdagság hírében álló Szabadka kétségen kívűl tekintélyes vagyon felett rendelkezik. A város közvagyona nagykiterjedésű földbirtokaiból áll (szántóföldek, erdők, legelők, tavak stb.), melyeknek jövedelmei adják bevételi forrásainak legfontosabbikát; épületekből, melyeknek nagy része (templomok, plébániák, városház, iskolák) jövedelmet nem hoz; kötvényekből; a város földesurai jogaiból, javadalmaiból (italmérési jog, vásári és piaczi jövedelem, halászat, letelepedési díj, melyekhez régebben a kocsmák, mészárszékek, só- és dohányárúsítás jövedelmei is járúltak) stb. E közvagyon összes értéke 1907. évgén 45,642.309 K 91 f, evvel szemben a város szenvedő vagyona 6,971.118 K 32 f, jövedelme 1907-ben 3,067.795 kor. 07 fillér volt. E mellett jelenleg még városi pótadót is vet ki a szükséglet szerint. Ez most az állami egyenes adó 39%-a.
Szabadkának 1907-ben 2,919.538 K 02 f kiadása volt. Csak közművelődési és iskolai czélokra adott a város 531.179 koronát. E kiadások ellenértékét mutatja is Szabadka csinos külsejével, számos közintézményeivel, melyeknek költségét s évi ellátását, a földmíves-iskola és az állami tanítóképző kivételével, állami támogatás nélkül, a maga erejéből fedezi.
Az ősi Szabadka helység birtokterülete alig lehetett nagyobb, mint a mai városi belterület s az ezt körűlvevő ugarok és szőlők, mert az ezeken túl elterülő puszták hajdan maguk is falvak voltak. Ez az állapot azonban a török uralom alatt megváltozott, a falvak elpusztúltak s midőn lakosaik Szabadkán húzódtak össze, magukkal hozták az általuk használt földeknek jogát is, a miért az egész környéket már 1702-ben Szabadkához tartozónak tekintették s az elnéptelenedett roppant terület az 1743 és 1779. évi privilégiumok alapján törvényesen is Szabadka területéhez kapcsolódott.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
