Lelkészkedés a hódoltság alatt és után.
Lelkészkedés a hódoltság alatt és után.
A lelkészkedést a bácskai és bodrogi részekben a török hódoltság alatt a Szent Ferencz-rend tagjai végezték. Nekik köszönhető hogy a török-uralom alatt a kath. hívek nem maradtak lelki gondozás nélkül. A hódoltsági idő elején a szegedi kolostor atyái járták be a Bácskát Szabadkáig, bátorítván és lelki vigaszban részesítvén a kath. magyarságot, s az 1550 táján beköltözött dalmátokat. Később a dalmát bevándorlókkal már sűrűbben költöztek át a boszniai rendtartomány szent ferenczrendű szerzetesei is s itt a nép között, melynek vezetői voltak a beköltözésnél, a lelkészkedést végezték. A török kormánytól a lelkészkedésre engedélyt is kaptak s így a pasztorácziót egész biztonsággal végezhették. E korból P. Papics Pál emléke maradt fenn, a ki 1623-tól 1633-ig lelkészkedett e vidéken. Később P. Badnics Mihály, a ki bácskai volt, mint a bácsi települők vezetője, fejtett ki üdvös működést Bácskában. Bodrog vármegyében pedig Baján Csilits-Karagits Lukács és Lipovácz Péter, Mélykúton Evetovics Ferencz buzgón működtek.
Világi papról csak egyről maradt ránk hír, Matkovics János Simonról, a ki 1622-ben engedélyért folyamodott, hogy a bunyeváczok között lelkészkedhessen. Itt működtek még 1612–1618 között P. Kasics Bertalan és P. Színi István jezsuiták is, a kik ez időközben a vármegye területén missziót tartottak. Ez időben népesedtek be ismét a Szent Ferencz-rend kolostorai is Bácsban, a melybe a gradovári zárdából telepedtek a ferencziek 1687-ben és Buján, melyet már a török hódoltság ideje alatt a boszniai ferencziek laktak s 1719-ben a francavillai zárda megszűnése után, tagjai innen megszaporodtak. Zomborban is volt rendházuk ez időben a ferenczieknek, de kisebb jelentőséggel. E zárdák rendtagjai folytatták a lelkészkedést a török hódoltság utáni időben is a szépen kifejlődő hitközségekben, midőn az 1703-ban kitört Rákóczi-féle szabadságharcz a fejlődő hitéletnek ismét végett vetett. Annak leírását mellőzvén, csak megemlítjük, hogy 1710-ben, a béke helyreállta után, a Szerémségbe és Tiszántúlra menekült nép visszatért, de nem ismert már régi lakóhelyére. Az egész Bácska el volt pusztítva. Úgy, mint a török másfélszázados uralma után, most is egészen újból kellett mindent kezdeni. Bács vármegye lerombolt helyiségeit újra kellett építeni. Bács és Bodrog részei csakhamar benépesedtek. Lakossága javarészben bunyeváczokból állott. Kezdett azonban a magyarság is letelepedni. A Jászság és Szeged magyarjai húzódtak a Bácskába. Kis-Kún, Bács és Bodrog vármegye magyar 311községei leginkább innét népesedtek be. Bodrog vármegye dunamenti községeibe pedig a somogyi magyarság telepedett.
Újra hitközségek keletkeztek Szabadkán 1712-ben, Újvidéken 1713-ban, Szántován 1715-ben, Zomborban 1718-ban, Szontán 1718-ban, Monostorszegen 1721-ben, Baján 1722-ben, Bácsban 1713-ban, Sziváczon 1707-ben, Bácsújfalun 1723-ban, Novoszellón 1724-ben és Kulán 1720-ban. A lelkészkedést most is megint a ferencziek végezték. Az érsekek azonban már ekkor kezdtek világi papokról gondoskodni s ez időben már több világi pap is lelkészkedett a Bácskában és pedig 1718-ban Újvidéken Novajovszky András, Baján 1733-ban Lobi István, Széplaki István 1733-ban Jankováczon, Farkas Mihály 1728-ban Sükösdön, Gyurkovics Mátyás 1722-ben és utána Pertlin László Újvidéken, Kovács Pál 1730-ban Baján.
Az egyházmegye hitéletét és a hívek számát e korból mutatja Luzsinszky, nagyváradi vikáriusnak gróf Csáky Imre érsekhez adott jelentése bérmaútjáról, melyet 1731-ben az érsek megbízásából az egyházmegye területén tett. 1731 október 15-én kezdte körútját Hajóson, a hol az új templomot felszentelte, innen Bajára ment, a hol október 24-én 957-et bérmált, a barátok templomában nyolcz rendtagnak a tonzurát és kisebb rendeket, kettőnek a diakonátust, hétnek a szubdia konátust adta fel. Innen Kalocsára visszatérvén, két budai ferenczrendűnek a papi rendet adta fel, egyet diakonussá szentelt s 800-at megbérmált. Megbérmált ezután még Sükösdön 372-őt, Szánlován 512-őt; dicséri a hívek ájtatos magatartását és jártasságát a vallási ismeretekben. Zomborban 1218-at, Szontán 534-ot, Bácsban 669-et s négy ferenczrendű presbitert szentelt, Páterváradon négy ferenczit ordinált, Szabadkán 254-et bérmált és a szegedi piaristáknak feladta a kisebb rendeket, Baján ismét 852-őt bérmált, 11 presbitert, 15 diakonust, 15 szubdiakonust, 14 kisebb rendűt ordinált, 35 harangot, egy templomot és két oltárt szentelt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
