Erdőgazdálkodás.
Erdőgazdálkodás.
Az 1879. évi XXXI. t.-cz. életbelépése országszerte fordulópontot jelent az erdőgazdálkodás terén. De ha jól körültekintünk e vármegye erdőgazdaságán, ez nem tükröződik vissza. Ha belepillantunk az erdők törzskönyvébe, azt látjuk, hogy az erdők területe az utóbbi tíz év alatt több mint 15%-kal megapadt. Ez az apadás a lapályi tölgyesek rovására esik. Ily rövid idő alatt, az egész területnek 15%-kal való apadása igen nagy visszaesésnek mondható. A legértékesebb erdőtipus, a tölgyesek területe, napról-napra apad, mert a kihasznált területeknek csak egy kis töredékét erdősítik újból, a többit pedig mezőgazdasági mívelés alá fogják, hogy az erdőknek évezredek óta hulló lombjából felszaporodott humusz-réteg néhány évtizedig szántóként szolgálja az emberi kapzsiságot. S azután, ha az ős humus apad, s itt-ott előtünedeznek a székes foltok is, majd mint legelő, vagy részben kaszáló, tűrje a szakadatlan zsarolást addig, míg jórészük el nem kopárosodik és el nem székesedik. A végén majd egy erdészutód tanúlmányt ír a „Bácskai kopárok” befásításának kérdéséről, úgy mint ez az erdélyi mezőséggel történt.
Az ártéri erdőkben folyó gazdaságról részletesebben alább lesz szó. A terület meglehetősen a régi maradt, de itt is veszedelem fenyegeti az erdőterület integritását, mert az ármentesített és ármentesítendő területeknek letarolás után más mívelés alá való vételét, igen közelfekvő állapotnak tarthatjuk. A futóhomokon álló erdők területe helyenként szaporodott, míg viszont egyes helyeken sok régi homoki nyárfás adott helyet az újabban gombamódra szaporodó immunis homoki szőlő-kultúrának. Szóval, a vármegyékben az erdők térfoglalására számítani, egyes kisebb homokterület kivételével, nem lehet.
Az egész vármegyében számbavehető valódi erdőgazdaság 6 van, melyekről külön megemlékezni érdemes; ezek 1. az állami erdők, 2. Szabadka szab. kir. város erdeje, 3. A kalocsai érsekségi erdők, 4. a karlóczai patriárka erdeje, 5. a futaki uradalom s 6. a kisszállási uradalmi erdő. A többi erdő jobbára a háziszükséglet fedezésére elegendő, jórészük azonban még arra sem; így azokat külön-külön nem, csupán csoportonként tárgyaljuk.
A vármegye erdőségei a szegedi kir. erdőfelügyelőség területéhez tartoznak, mely az 1879. évi XXXI. t.-cz. értemében a kezelés ellenőrzését gyakorolja. A törvény rendelkezései értelmében megfelelő képzettségű és számú erdőtisztet és őrző személyzetet alkalmaztak mindenütt. A véderdőket a törvény rendelkezése értelmében kijelölték és azokat ez idő szerint 1604 kat. hold kiterjedésben, rendszeres gazdasági üzemtervek szerint kezelik. Az erdőtörvény 17. §-a alá tartozó birtokok rendszeres gazdasági üzemtervei elkészültek és ezzel mind a használatok, mind a felújítások végrehajtásának biztosításáról gondoskodtak.
A 44.088 kat. hold kiterjedésű kötött birtokból ez idő szerint szálerdőgazdaságra van berendezve 2865˙03 kat. hold, középerdő-gazdaságra 4840 kat. hold, sarjerdő-gazdaságra 26.393˙77 kat. hold; 9989˙20 kat. holdat pedig kiirtásra jelöltek ki s ezért üzemen kívül helyezték. A szálerdők vágásfordulója 60–100 év; a középerdőé főfára 100, az alfára 25 év, a sarjerdőké pedig 1–50 év. A sarjerdőkből 67˙19 kat. hold nemes fűztelepet kezelnek 1 éves vágásfordulóban. 409˙03 kat. hold füzest 3–6 éves vágásfordulóval, nyesűzemben; 6666˙23 kat, hold 20–30, jobbára 25–30 éves vágásfordulóra, 6190˙01 kat. hold pedig 50 éves vágásfordulóra van berendezve.
A magánerdőbirtokok közül rendszeres gazdasági üzemterve van a kisszállási uradalomnak, de a megváltozott viszonyok következtében azt nem tartják be. A futaki uradalomban 2705 kat. hold tölgyest 120 éves vágásfordulóval, 972 kat. hold lágyfa-erdőt pedig 30 éves vágásfordulóval kezelnek. A többi uradalmaknak üzemtervük nincsen és teljesen szabadgazdálkodást űznek.
Az erdőgazdálkodás a vármegye területén fekvő erdők legnagyobb részében belterjesnek mondható, mert az erdők mind könnyen hozzáférhetők, a faanyagoknak pedig nagy áruk van. Az évenként letarolt vágásterületek felújítása a szálerdő-üzemben kezelt tölgyesekben részint természetes úton, a fokozatos felújító vágásmód alkalmazása mellett, részint pedig mezőgazdasági köztes használat közbejöttével, makkvetés és csemete-ültetés útján; ez utóbbit inkább 426pótlásokra alkalmazzák. A sarjerdőkben pedig a felújítás jobbára sarjadzás útján történik; a természetes felújítás hézagait nemesebb fanemek csemetéivel ültetik be. Az ártéri erdőkben a víz alatt megfulladt tuskók vagy sarjak pótlására jó magas dugványokkal ültetik be a hézagokat.
A kisbirtokos az ő kis csenderesében maga végzi, vagy cselédeivel végezteti, a községi és urbéres erdőkben pedig a haszonélvezők végzik rendszerint az évi vágásterület kitermelését. Nagyobb erdőbirtokokon leginkább a környékbeli lakosságból telik ki az erdei munkás; csak a legritkább esetben kell idegen vidékre fordulni, legfeljebb félgyártmányok tömeges előállítása esetén. A termelési módozatokat a nép könnyen elsajátítja, kellő türelemmel eszközölt útbaigazítás mellett. A termelt faanyagoknak az erdőről a fogyasztás, vagy eladás színhelyére való kiszállítása kizárólag fuvarerővel történik. Azok az erdőtestek, melyek a nagy folyókra dűlnek, vízen szállítják a fő fafogyasztó-piactokra faanyagaikat. Erdei vasút, vagy egyéb technikus szállító-berendezés a vármegye területén nincsen.
Az évi faterméseket, a keresletre való tekintettel és a vágásra kerülő faanyag minősége szerint dolgozzák fel. A tölgyszálerdők legfőbb terméke a műfa, mely különböző méretű rönkök alakjában kerül piaczra; termelnek még dongát és az alárendeltebb faanyagokból vasúti talpfát. A sarjerdők minőségük szerint több-kevesebb mezőgazdasági szerszámfát adnak, de legnagyobb tömegükben tűzifát. A faanyagok kelendősége igen nagy; különösen a homoki szőlők telepítésével, mind a tűzi, mint a szerszámfa ára hirtelen felszökött. Ennek oka nem csupán a karófa nagyobb kelendőségében rejlik, de főleg a trágyahiány okozta szalma-drágaságban kereshető. (1 q szalma, kint, a tanyákon, 2˙80–3˙20 K). Mindennemű éghető faanyag, a legvékonyabb rőzséig, illendő áron kél el. A faanyagok értékét az egyes nagyobb erdőbirtokok leírásánál fogjuk felsorolni, annál is inkább, mert azok pontos és most beszerzett adatok. E birtokokról jut eladás alá a fatömegek javarésze, tehát jobb áttekintést szolgáltatnak, mint az egész vármegye területére vonatkozó átlagos adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
