Hunnok.

Full text search

Hunnok.
A Kr. u. II. század végén megindult néphullámok megingatták a római birodalmat. Kr. u. 259 körül Dáczia a gótok hatalmába került; 380 után Pannónia is elveszett. Az ide tartozó néptörzsek közül a IV. század végén a germán éa a szarmata néppel szövetkezett hunnok vették át a vezetőszerepet. Ez a lóhátra termett nomád nép harcziasságban, életmódban, kitartásban, erkölcsben, és szokásban nem különbözött a szilaj szarmatáktól. Birodalmukat Attila uralkodása idejében virágzásának a tetőpontján találjuk. A rettegett hunn-király félelmetes fegyvere előtt meghódoltak az összes népek, melyek a Kaspi-tengertől a Keleti-tengerig terjedő végtelen területen laktak. De bár Attila a Duna és a Tisza rónáira helyezte át hatalmának súlypontját, itt volt székhelye és udvara: maga a hunn nép tömegesen nem költözött be és nem telepedett le, hanem mindvégig ott maradt, ott tanyázott a déloroszországi pusztaságon. Ez időben tehát e vármegye területe is csak igen kis részben volt hunn, hanem a szarmata-jazygokon kívül germánokból és egyéb barbár elemekből állott. Ez oknál fogva a vármegye területén talált népvándorláskori régiségleletek osztályozásánál a részletezésekbe alig bocsájtkozhatunk.
A mult század ötvenes éveiben Óbecsén, a „római sáncz” mellett, egy csontvázas sírt találtak, melyből két fekete bögre, bronzlemeztöredékek és két fűzér gyöngy került felszínre.
1902-ben pedig Adán, az ú. n. „Orompartok”-on, földásás közben, soros sírokra akadtak. A sírokban fekvő csontvázak mellett edények voltak. Ugyanott, a Csúzdy-féle téglaégetőben is gyakran találunk csontvázas sírokat. Nagy Lajos ottani tanító elbeszélése szerint, egy ilyen sírban a munkások arany ékszereket találtak. A találók a leletet a zentai ékszerészeknél 60 koronáért értékesítették. Futakon szintén találtak egy népvándorláskori sírt. A megmentett leletekből 1896-ban Schwerer János egy kardpengét és egy vadászkést ajándékozott a vármegyei muzeumnak.
A régi Zsablya közelében, a „Novoszelo” nevű szőlők tövében, 1900-ban, töltésépítés közben, a kubikosok öt barbárkori sírt ástak fel. A sírok alig egy m. mélyen és egymástól egy és másfél m. távolra estek. A csontvázak mellett durva művű fekete edényeket és elrozsdásodott fegyverneműeket (kés, tőr, kard) találtak. A lelt tárgyak a munkások kezén elkallódtak. Egy sír felbontásánál Szikits Ferencz gátbiztos is jelen lévén, a sírban fekvő harczos csontváza mellett talált 33 cm. hosszú tokos vaslándzsát és a hozzá tartozó almaalakú bronz-lándzsanyélgombot a vármegyei muzeumnak beküldötte. A csontváz mellett egy 30–35 cm. magas fekete agyagedény is volt.
24A topolya–zobnaticzai leletek szintén előkelő helyet foglalnak el e csoportban. 1887-ben Kiss Lajos földbirtokos zobnaticza-pusztai tanyáján, részint építkezés, részint faültetés közben több sírra akadtak. A csontvázak mellett kezdetleges művű, rosszul égetett edényeket, különféle ékszertárgyakat és eszközöket találtak. Az egyik csontváz nyakán kisebb-nagyobb szemű és különféle színű gyöngy és egy bronz-fibula volt; mellette pedig egy rozsdaette vaskés feküdt. Ugyanott egy őrlőkő-párt, egy kettős sordonyből való nyakéket, egy csörgőt, két tömör karpereczet és két gyűrűt is találtak. A tárgyakat a vármegyei muzeum őrzi. E helyről 1903-ban a szabadkai városi muzeum is nyert egy bronz-fibulát és 23 gyöngyszemet.
Mátételkén 1904-ben egy eddig parlagon heverő homokos terület rigolozása alkalmával két sírra akadtak. Az elsőben a csontváz éjszak felé fordított arczczal feküdt, még pedig úgy, hogy a feje nyugati, a lába pedig keleti irányba mutatott. A csontváz nyakán volt egy összekapcsolható 43 cm. kerületű bronznyakperecz, vállán pedig egy 20 cm. hosszú, köpűs vaslándzsa. Mellette egy durva művű, fekete bögre is volt. A másik sírban hasonló feketetörésű edényt, egy kis törött sodronyfibulát és két drb. 9–11 és fél cm. hosszú, valószínűleg karperecznek használt bronzhuzalt találtak. Hasonló torquest és edényeket Adán és Kishegyesen is találtak. A mátételkei sírleletek ifj. Frey Imre gyűjteményét ékesítik.
Szépliget határának déli részén, mikor a torzsai vasúti töltéshez földet kubikoltak, az ott dolgozó munkások több sírra akadtak. A csontvázak mellett bronzkarpereczeket, elrozsdásodott vaseszközöket és bögréket találtak.
Gyulafalva telepítése alkalmával a házak telkén szintén számos sírra akadtak. Egy sírban a csontváz mellett egy fibulát, két karpereczet, egy bögrét és egy orsó-gombot találtak.
A moholi szőlőkben talált sírokban a csontvázak mellett edények voltak. Ugyanilyen sírokat tártak fel 1898-ban töltés-építés közben a mészégetők közelében is.
1892-ben Zomborban, a Szondi kaputól délnyugatra eső Kukula-féle téglaégető-telepen is találtak egy sírt, melyben a másfél m. mélyen fekvő csontváz mellett, egy 89,5 cm. hosszú, 3,5 cm. széles, nyélszeggel ellátott vaskardot; egy 17 cm. hosszú vaskés-pengét, egy bronzcsattot és egy három cm-nyi széles, négyszögletes ezüstlemezt találtak. A lelet a vármegyei muzeumba került. Ugyanonnan 1896-ban egy vaslándzsát is kapott a muzeum. Ezekhez csatlakozik a bácskeresztúri ásatásokból nyert s a vármegyei muzeumban őrzött tárgyak gyűjteménye, közöttük egy nyitott, harántrovátkás karika, bronzcsatt és csüngő; szíjdíszítmények, kapocstöredékek és egy orsó-gomb. Ott találjuk végre a monostorszegi különféle telepekről szerzett szórványos leleteket és a szilágyi, bajai és a bátmonostori népvándorláskori sírokban talált emlékkészletet.
A számbavett emlékeket bajos lenne külön-külön osztályozni, de azoknak hunn-szarmata eredetét az áttekintés során szerzett összbenyomás alapján, mégis megállapíthatjuk.
Attilának 453-ban bekövetkezett halála után a hunn birodalom feloszlott. Fiai nem tudtak egymás között megegyezni; szövetségeseik fegyvert fogtak ellenük s birodalmuk a germánok kezére jutott. A legyőzött hunnok az Al-Duna és a Dnjeper mellékére szorultak; onnan pedig az V. század utolsó negyedében teljesen visszavonultak a déloroszországi síkságra. Valószínű, hogy ez időben a vármegye területén továbbra is a germánokkal szövetkezett szarmaták utódai: a nomád életet élő jazygok és más barbár törzsek laktak.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir