Fráter György tervei és meggyilkolása. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Fráter György tervei és meggyilkolása.

Mióta a vármegye területe teljesen a törökök birtokában volt, azóta kevésbé volt ugyan támadásoknak kitéve, de azért mégis sokat szenvedett a hadátvonulások, valamint az egyes vakmerő végbeli vitézek portyázásai miatt. A török hatalomnak mind nagyobb mértékben való terjeszkedése, az erdélyi államférfiak körében is, mély és nyugtalanító hatást keltett. Maga Fráter György, kinek lelke előtt Magyarország egyesítésének nagy czélja lebegett, 1551-ben Ferdinándhoz közeledett, a kit az egyesítendő ország urául szemelt ki. Fráter György rábeszélésére írta alá Izabella 1551 júl. 19-én a szerződést, mely szerint maga és kiskorú fia nevében, Erdély és a tiszai részek birtokáról lemondott. E szerződés értelmében Fráter György az erdélyi és tiszai várakat, így Becsét is, átadta Ferdinánd király vezérének, Castaldo Jánosnak. A bíboros érsek azonban 101nem tudta nagy terveit megvalósítani, mert kétszínűnek látszó politikája bizalmatlanságot és gyanút keltett Ferdinándban és híveiben, a kik a nagy államférfiút 1551 decz. 17-én meggyilkoltatták. (Szentkláray i. m. 166. – Millen. Tört. V. 313.)