Ujabb csatározások.

Full text search

Ujabb csatározások.
Az ekként megriasztott szerb nép 1705 nyarán békében maradt, a minek a kuruczok nagyon örültek, mert bálványozott vezérük, Bottyán János, ez év nyarán sebei miatt súlyos betegen feküdt Kecskeméten. Október elején azonban ismét a szerbek fészkelődéseiről érkeztek hírek, sőt arról is beszéltek, hogy a Szeged melletti Tápé falu hídjánál 15 zászlóalj gyűlt egybe. Bottyán, hogy a szerbek támadását megelőzze, két ízben is egy-egy lovas hadosztályt küldött ellenük, melyek október 12-én Martonoson, Magyarkanizsán és Zentán át Péterváradig száguldoztak, honnan október 16-ára számos szerb fogolylyal tértek vissza Halasra. A foglyokat Bottyán leölette.
E portyázások alkalmával, miként Bottyán Esterházy Antalhoz október 15-én és október 31-én írt leveleiben írja, a kuruczok közül senki sem esett el, csak többen megsebesültek; a gazdag zsákmány pedig növelte a kuruczok harczi kedvét. A mint azonban Bottyán, sebeiből felépülve, Kecskemétről kivonult s a Duna tulsó partjára ment át hadával, a bácskai szerbek deczember hó elején megint a Kiskúnságra törtek. Ekkor csupán Hellebrondt hada tartózkodott Kecskemét tájékán, a ki 1706. év elején sürgősen értesítette a Sopron ostromával elfoglalt Bottyánt a szerbek garázdálkodásairól. Bottyán e hírre ismét a szerbek ellen indult s mivel őket a Dráván túl óhajtotta meglepni, hogy e hadjárata alatt Kecskemét városát megmentse a szerbek esetleges támadásaitól, Dunaföldvárról már február 24-én kéri Rákóczit, hogy Csajághy János kapitányt valami ezer 143gyalogossal, 1000 lovassal és két taraczkkal, a martonosi, zentai és kanizsai szerb miliczia ellen küldje. Rákóczi már márczius 19-én tudósítja Bercsényit, hogy Csajághy Ráczkanizsát és Martonost összeégetve tért vissza Kecskemétre. Ezalatt Bottyán, Hellebrondt hadaival egyesülve, átcsapott a Dráván s az ott tanyázó szerbeket szanaszét szórta.
Bottyán János dunántúli sikerei következtében a császáriak kiszorultak innen, mire az udvari főhaditanács 1706. év elején gróf Rabutin Lajos tábornokot a Dunántúlra rendelte. De Rabutin e parancsot csak később foganatosíthatta, mert időközben ismét fegyverszünet volt a hadakozó felek között.
A száznapos fegyverszünet lejárta után (1706 július 24.) újra megkezdődtek a hadműveletek. A magyarországi császári hadak új fővezére, gróf Starhemberg Guidó, azt a megbízást nyerte az udvari főhaditanácstól, hogy gróf Rabutin Lajossal együtt működjék s Felső-Magyarországra nyomulva, két tűz közé szorítsa a felkelést. Rabutin július 25-én csakugyan kiindult Kolozsvárról és előbb Nagyváradra, majd onnan a Tisza felé vette útját. Nehem Dietrich Henrik péterváradi parancsnok ugyanekkor 4000 szerbbel és nagyobb német csapattal Rabutin elé ment, a kivel Szentes táján akart egyesülni. Csakhogy az egyesülés nem ment könnyen, mert a kuruczok Jenőnél táboroztak. Rabutin tehát Szeged felé vette útját, itt átkelt a Tiszán, de nem mert a Dunának menni, hanem Szolnoknak tartott. Közben a kuruczok a halasi elsánczolt táborukból Ilosvay Imre és Bikk László vezérlete alatt egyre Szeged körül leselkedtek és a „németkében” sok kárt tettek. Nehem e közben szintén elérte a Tiszát és augusztus 25-én Csongrádnál egyesült Rabutin agyonhajszolt hadával, melyet Nehem szerb csapatai mentettek meg a végpusztulástól. Szolgálatuk elismeréséül I. József 1706 szeptember 27-én megerősítette a szerbek kiváltságlevelét, melyet I. Lipót király adott nekik.
Nehem hadainak átvonulása és a halasi kuruczok portyázásai rendkívül nagy áldozatokat követeltek a vármegyétől. A pusztulás képét élénken megvilágítja Bercsényinek 1706 november 17-én kelt levele, a melyben Bácska pusztulásának ecsetelésekor többek között azt mondja, hogy lovasságát Szeged tájékára küldötte, mire a szegediek azt válaszolták, arra a vidékre bizony ne küldje seregét, mert hacsak Zentát, Szabadkát, Kanizsát és e helységek környékeit fel nem veri, másutt semmit sem fog találni; ha pedig mélyebbre akarna nyomulni, legalább két hétre való kenyeret vitessen magával. (Thaly Kálmán: Arch. Rak. V. 321.)
1707. év elején azonban Károlyi Sándor átkelvén a Tiszán, február 18-án Makóra, 21-én Csanád alá érkezett, honnan február hó végén Berthóti Istvánt egy lovascsapattal a Bácskába küldte portyázni, mire viszonzásúl a szerbek április 3-án kora reggel rátörtek a védetlen Kecskemétre, melyet kiraboltak és felgyújtottak. Fosztogatás közben 394 embert, közöttük több török kereskedőt legyilkoltak. Ha Nagykőrösről idejében a segély meg nem érkezik, Kecskemét végpusztulásra jutott volna. A nagykőrösiek közeledtére azonban a szerbek nagy zsákmánynyal és számos fogolylyal a tiszai Határőrvidékre vonultak vissza, honnan a foglyokat Péterváradra szállították.
A kecskemétiek, elfogott rokonaik kiváltása érdekében, a péterváradi és a szegedi parancsnokokhoz fordultak, a kik azonban elsősorban a Berthóti által elfogott szerbek szabadonbocsátását követelték. A tárgyalások megindultával a péterváradi parancsnok május 9-én 110 kecskeméti foglyot Szegedre kísértetett, ezeknek nagy része azonban az úton elhalt, többen pedig megszöktek.
A Kecskeméten legyilkolt török kereskedők miatt azonban a bécsi udvarnak gyűlt meg a baja a portával s a török beavatkozást csak hosszabb diplomácziai tárgyalásokkal lehetett elhárítani. Végre akként egyeztek meg a portával, hogy a kecskeméti mészárlásban részt vett szerbek családonként két-két, a többiek egy-egy forintot fognak fizetni kártérítésül. A szerbeknek egyidőre el is ment a kedvük hasonló támadásoktól.
Rákóczi ekkor Szent-Miklósy Jánost a jász ezerrel, Szűcs Farkast a szegediekkel és Csajághy Jánost némi gyalogsággal a három város oltalmára küldte. De mivel a kuruczok nem hatoltak lejjebb, a szerbek pedig békében maradtak, az 1707. év folyamán nevezetesebb hadiesemény nem történt a vármegye területén. (Reizner: Szeged tört. I. 221. Márki Sándor dr. i. m. I. 350. – Századok 1868., 703.) Csak 1708 április havában jött ismét hír a bácskai szerbek készülődéseiről; 144de Sőtér Tamás ezredes állandóan résen állott. Midőn ezt a szerbek megtudták, egyelőre lemondtak a támadásokról.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir